Hitler nem szerette az intelligens nőket

A Németországban megjelentetett új album felvételein többek közt alkonyatkor fotózott katonák láthatók, akik a Wehrmacht egyik tisztjét hallgatják. A kockákon az 1941. június 22-én indított támadás előtti órák hazug idillje ismerhető fel. A propagandafotók mellett azonban az invázió borzalmait ábrázoló fényképek szerepelnek a Der Fall Barbarossa - Der Krieg gegen die Sowjetunion in unbekannten Bildern (A Barbarossa-terv - A Szovjetunió elleni háború ismeretlen képekben) című kötetben.

A könyvben szereplő propagandaképek évtizedekig a Berliner Zeitung című napilap archívumában hevertek. A II. világháború után vélhetően szovjet kézben voltak, majd az újság archívumába kerültek. Bár legtöbbjük a Szovjetunió elleni "villámháborút" népszerűsítő propagandacélokból készült, sok mégis a civilekkel és a partizánokkal szembeni kegyetlen bánásmódot is bemutatja.

A német kiadvány mellett nagy érdeklődés kísér egy New York-i fotóalbumot is, amely ismeretlen kézből származó 214 képet tartalmaz. Rendkívüli a sorozatban, hogy a fényképész szinte Hitler "árnyéka" volt.

A New York Times egyik blogjában azt írta, a fotósnak szokatlanul szabad bejárása volt a náci vezetéshez és a rendszer táboraihoz. A felvételeken a nácik foglyai szerepelnek nagyon közelről fényképezve, hol sárgacsillaggal, hol pedig rongyokban.  Az amerikai lap arra kérte olvasóit, ha módjukban áll, szolgáljanak információkkal a fotósról és albumának történetéről. A gyűjteményről egyelőre csak annyit tudni, hogy jelenlegi gazdája egyik alkalmazottjától kapta, amikor kisegítette anyagi nehézségeiből.

Januárban csaknem tízmillió forintnyi összegért talált gazdára az ismeretlen, Adolf Hitlerről készített fotógyűjtemény. A nácik második világháború előtti felemelkedését dokumentáló hatszáz fotót és nyolcszáz negatívot tartalmazó kollekció 30 ezer fontért - 9,6 millió forintért - cserélt gazdát a northamptonshire-i Towcester város aukciós házában.

Jonathan Humbert, az árverés szervezője meglepőnek nevezte a képek iránti, különösen Németországból tapasztalt nagy érdeklődést. A Hitler fotográfusa, Heinrich Hoffmann által készített képek többnyire a Führert, Benito Mussolini olasz diktátort és Paul von Hindenburg birodalmi elnököt ábrázolják.

Hoffmann, a fotós 1920-ban csatlakozott a nemzetiszocialista párthoz. Miután Hitler a fotósának választotta, a férfi a náci propagandagépezet fontos részévé és a Führer kegyeltjévé vált. Képei bélyegeken, képeslapokon, plakátokon és albumokban is láthatóak voltak.  A fotós mutatta be Hitlernek asszisztensét, Eva Braunt is, aki később a náci vezető élettársa lett.

A Life magazin 2009-ben publikált soha nem közölt színes fotókat. A nagy példányszámban megjelenő lap a náci vezér egyik személyi fotósa, Hugo Jaeger munkáit tette közzé. Jaeger közvetlen közelről fotózhatta Hitlert 1936 és 1945 között; talán ő volt az egyetlen, aki színes képeket készített a náci vezetőről és bizalmasairól nyilvános eseményeken és magánrendezvényeken, magánéleti pillanatokban. Abban az időben csak nagyon kevés fotós csinált színes felvételeket, Jaeger a technika első alkalmazói közé tartozott.

Képei kalandos úton kerültek az amerikai magazinhoz. A Life közlése szerint a II. világháború végén hat amerikai katona megtalálta egy házkutatás során azt a bőröndöt, amelyben a színes negatívok voltak. A fotós tudta, hogy letartóztatnák vagy talán meg is ölnék, ha megtudnák, hogy közvetlen kapcsolata volt a náci vezetővel, és képeket csinált róla. Ezért az ugyancsak a bőröndben tartott üveg konyakot felbontva elterelte a katonák figyelmét, akik el is feledkeztek a bőröndben levő többi holmiról.

Jaeger a veszélytől megmenekülve 12 nagy üvegedénybe rejtette 2000 darabos képgyűjteményét, amelyet elásott. A negatívokat később az évek során időről időre újracsomagolta, de csak 1965-ben ásta elő végleg és egy banktrezorban helyezte el. A meglepően jó minőségben megmaradt felvételeket végül eladta a Life-nak.

A magazin által közölt képek egyikén Hitler az 1939-es berlini nemzetközi autókiállításon látható. Hitler egy másik autóshow-n, három évvel korábban jelentette be, hogy Ferdinand Porsche megtervezi a népautót, vagyis a Volkswagent, a német családok járművét. A náci vezér odavolt a kocsikért, de ő maga nem szeretett vezetni. Sofőrje sokszor 120 kilométeres óránkénti sebességgel száguldozott, de a háború kitörése után Hitler betegesen aggódni kezdett biztonsága miatt, és már csak 60 kilométeres sebességet engedélyezett.

A fényképész a náci vezér közvetlen környezetét is fotózta; lefényképezte például Hannelore Schroth filmszínésznőt egy német művészek számára rendezett berlini fogadáson. Mint a Life magazin képaláírásában megjegyezte, Hitler többször kinyilvánította, hogy nem szereti a szellemes, intelligens nők társaságát.