2019. június 6., 11:07

Véget ért Kéménden a három napos misszió

Régebben 10-20 évente voltak missziós napok az egyházközségekben. Kéménden legutóbb 2007-ben. Sajnos egyre kevesebben tudják, mi célt szolgálnak.

misszio-1-bokor-copy-.jpg
Galéria
+14 kép a galériában

Szatyahula László atya, kéméndi plébános úgy fogalmazott, a Missziós Napok kettős célt szolgálnak: próbálják felrázni a helyi közösséget, ösztökélve őket az evangéliumi értékek megélésére, továbbadása, valamint belesimultak a magyarországi 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeibe.

A mély lelki programokba idősek és fiatalok egyaránt bekapcsolódtak.

Három napig időzött a Missziós Kereszt Kéménden

A közel három méter magas bronz borításokkal díszített tölgyfakereszt az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbóluma, Ozsvári Csaba ötvösművész alkotása. Leveles indás mintázatában az ősi magyar életfamotívum jelenik meg, a páva szimbólum megjelenítésével pedig ókeresztény stílusjegyeket is visel. De ami ezt a keresztet igazán felbecsülhetetlenné teszi, az ereklyetartó mivolta. Az indák közt a legfőbb helyen a Szent Kereszt ereklye található, körülötte pedig 25 szent ereklyéi, akik vagy magyarok vagy életútjuk kapcsolódik a magyar történelemhez.

A kereszt Esztergomból került Kéméndre, majd folytatja a vándorlását, egészen 2020. szeptemberéig, a budapesti kongresszus kezdetéig. A kereszttel panelek is érkeztek a 25 szent rövid életútjával, életük mottójával.

Előadások a Missziós Kereszt szentjeiről

Sztyahula László atya mutatta be vetítéssel egybekötve a 25 szentet és boldogot. Vannak köztük régi szentek, de olyanok is, akiket talán még szüleink vagy nagyszüleink is ismerhettek volna. Az ő életútjuk, helytállásuk, töretlen hitük példa minden hívő és istenkereső számára.

Sztyahula atya egyháztörténész lévén két faliújságot is összeállított a tulajdonában lévő nagyon értékes könyvekből és kéziratokból.

Az 1938-as tabló az ebben az évben Budapesten tartott 34. Eucharisztikus Világkongresszusról mutat be fotókat, okiratokat, imádságokat, sőt még egy eredeti, 46 állam zászlójával díszített zsebkendő is a kiállítás szerves része.

Az 1939-es tabló pedig a Szent Jobbot szállító Aranyvonat útjaival foglalkozik, fotók és korabeli újságcikkek segítségével mutatja be, milyen mély alázattal és lelkesedéssel fogadta a vonatot a Felvidék népe. Kuriózum, hogy az Aranyvonat Kéménden is megállt 3 percre.

Megszemlélhették a résztvevők a 18. század elejéről származó, felújított szószéket, valamint azt az 1939-ben készült, egykor az esztergomi prímási birtokon használt, Szlezák Rafael budapesti harangöntő műhelyében készült 33 kg-os harangot is, melyet felújítottak és a továbbiakban a templomban helyeznek el.

Minden nap volt szentségimádás, rózsafüzér, filmvetítés sőt a középső napon még fáklyás felvonulás is.

Az esti szentmisét mindhárom napon más-más környékbeli plébános atya – Borka Iván, Szalay András, Vanda Károly - mutatták be. A harmadik, befejező napon a hívek szentmise keretében felvehették a betegek kenetét. Rengetegen éltek a lehetőséggel.

Elsőáldozók, bérmálásra készülők, fiatalok, idősebbek egyaránt töltekezhettek ezen a három napon a Missziós Kereszt jelenlétében. Reméljük, hozadéka majd egyéni és közösségi életükben válik láthatóvá.

misszio-1-bokor-copy-.jpg
Galéria
+14 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.