Mit ünneplünk vízkeresztkor?
Bár valószínűleg mindenki ismeri a vízkereszt kifejezést, jóval kevesebben lehetnek azok, akik tudják is, hogy miért, illetve milyen keresztény ünnep január 6.
Nos, ez a nap a karácsonyi ünnepkör zárónapja. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig ekkor tartották Jézus születésnapját és az évkezdetet egyaránt. De ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről, illetve Jézus első csodatételéről is, amely a kánai menyegzőn történt, amikor a vizet borrá változtatta. Első alkalommal ekkor mutatta meg isteni hatalmát.
Amíg a keleti egyházban vízkeresztkor Jézus keresztségére esett a hangsúly (erre emlékeztet a vízszentelés), addig nyugaton a napkeleti bölcsek látogatása került előtérbe. A keleti egyházakban sokáig nem is különült el Jézus születésének, illetve a napkeleti bölcsek látogatásának megünneplése. Az evangélium szerint a bölcsek a betlehemi csillagot követve mentek Júdeába, hogy kifejezzék hódolatukat a világ újszülött királyának. Miután Jeruzsálemben hiába keresték, Heródes Betlehembe küldte őket, ahol megtalálták a gyermeket, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak.
A bölcsek a az egész világot képviselték, ezáltal az ünnep azt is jelképezi, hogy az emberré lett Isten nemcsak a "választott" népnek, a zsidóságnak mutatkozott meg, hanem a világ összes nemzetének is. De a bölcsek talán azt az ősi Mithra-hit hagyományát is megelevenítik, amit Al-Bíruni írt le, mely szerint, a párthus király trónra lépése előestéjén visszavonult egy barlangba, alattvalói pedig felkeresték és újszülöttként, pontosabban természetfeletti gyermekként, az újraszületett Mithraként tisztelték.
Amikor Jézus harmincéves lett, Keresztelő János megkeresztelte a Jordán folyóban. Ekkor –a Biblia szerint– az Atya szózata hallatszott, és a Szentlélek galamb képében alászállt rá; vagyis a teljes Szentháromság kinyilvánította magát az emberiség előtt. A vízkereszt kifejezés a vízszentelés hagyományára utal.
Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, és ebből a hívek is hazavihetnek. A szenteltvíznek mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt. Használata végigkísérte az emberi élet fontos eseményeit a születéstől a halálig. Fontos, hogy baj, betegség esetén, halálesetkor a család rendelkezésére álljon. Meglocsolták vele a falakat, hogy ne csapjon oda a villám. Öntötték a jószág ivóvizébe, hogy egészségesek maradjanak, a vetőmagra, hogy szépen megeredjen s jó termést hozzon. A lányok megmosták benne arcukat, hogy szépek legyenek. Megfecskendezték vele a gyermekágyas asszony ágyát, löttyentettek belőle az újszülött fürdővizébe, a menyasszonyt és vőlegényt is megpermetezték vele, de a házban felravatalozott halott mellett is ott volt, és a temetési szertartás végeztével a halottat is megpermetezték vele. A szentelt víz, melyet Háromkirályok vizének is neveznek, elvileg minden bajra gyógyír.
A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, védendő a házat villámcsapás, illetve boszorkányok rontása ellen. Ilyenkor a hívek élelemmel, pénzzel adakoztak.
Az ünnephez kötődő szokások közül ma már csak az él, hogy ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát. Amíg a nagyvárosokban a fenyő általában a kuka mellett végzi, addig a falvakban elégetik, és hamuját a veteményeskertbe szórják, mert javítja a talaj minőségét.
Vízkereszt egyúttal a farsang kezdete is. Mivel a földeken ilyenkor nincs munka, a farsangi időszak alkalmat ad a vigadozásra. A karneválok időszaka vízkereszttől hamvazószerdáig, azaz a nagyböjt kezdetéig tart.
Az emberek a karácsonytól vízkeresztig tartó 12 nap időjárásából jósoltak az újév időjárására vonatkozólag is. Szőlőtermő vidékeken ha megcsordult az ereszt: gazdag lesz az évi bortermés. Ha nem, majd megcsordul Vince napján!-- vigasztalódtak.
