Megmaradni őseink hitében

Majoros Jácint 2019. augusztus 18., 13:50

A rimaszombati Katolikus Kör szervezésében ötödik alkalommal tartottak Szent István napi ünnepi szentmisét Gömör egyik legrégebbi templomában. a rimajánosi bencés apátsági templomban.

Fotó: Majoros Jácint

Juhász Attila péterfalai plébános üdvözlő beszédében hangsúlyozta: „hogy amikor Szent István királyunkat ünnepeljük, akkor egyesülünk nemcsak itt, a Kárpát-medencében, hanem a világon szerteszét szóródott magyar testvéreinkkel, akik felnéznek rá.“

„Szent István király alakja, azt hiszem, hogy megkerülhetetlen a számunkra, hogy ha nemzetünk történelmét nézzük, vagy hogy ha a saját önazonosságunkat is keressük. Ha arra a kérdésre akarunk választ adni, hogy kik is vagyunk mi valójában, és mi ezen a mai napon nemcsak úgy tekintünk rá, mint egy kiemelkedő történelmi személyiségre, vagy mint nemzetünk nagy fiára, hanem elsősorban úgy, mint anyaszentegyházunk szentjére. Aki ezer évvel ezelőtt egy biztos utat mutatott nekünk, ami a Kárpát-medencében a megmaradásunkat jelentette. Hogyan maradhatunk meg Krisztus-követőnek és magyarnak? Azt hiszem, hogy mindig aktuális kérdés, még különösebben aktuális ez a mai korban nekünk, határon túli magyaroknak. Szeretnénk mi is megmaradni őseink hitében, anyanyelvünkben és kultúránkban és ehhez kérjük Szent István királynak az égi közbenjárását” – hangsúlyozta Juhász Attila.

Képgalériánk:
Fotó: Majoros Jácint

Az apátsági templom egyike az ország legértékesebb műemlékeinek. Feltehetően a 12. században épülhetett a Benedek rendi szerzetesek jóvoltából. A 16. században a templom hanyatlásnak indult, majd romos állapotba került, amelyet később Schulek Frigyes és Storno Ferenc, koruk legkiválóbb restaurátorainak tervei alapján kezdtek el felújítani.

„Ez a templom szerzetesekkel együtt működött, 1520-ban mentek el innen az utolsó szerzetesek. Gondolom, az is közrejátszott, hogy abban az időben már erősen működött a reformáció és a falu is áttért a református hitre, a földesúrral együtt a lakosok is és ezáltal itt megszűnt a szerzetesrend” – emlékezett a múltra Pelle Tibor, a rimaszombati Katolikus Kör elnöke. Elmondta azt is, hogy hogy egy nagyon kemény fordulat történt 1874-ben, amikor megpályázta az itteni apát címet egy akkor már ismert történész és római katolikus plébános, tanár, aki Pesten és több helyen is tanult. Őt úgy hívták, hogy Rómer Ferenc, aki aztán szerzetesi névként elvette a Rómer Flóris nevet.

Képgalériánk:
Fotó: Majoros Jácint

Rómer Flóris gyűjtést szervezett a templom felújítására. Az adakozók széles körét bizonyítja az újjáépített templom hajójának kazettás mennyezetén látható szervezetek, földbirtokosok neve, illetve családi címere. Maga, mint később a nagyváradi püspökség kanonokja, minden rendelkezésére álló anyagi eszközt a templom felújítására fordította.

A szentély félkörívét az Árpád-házi szentek – István, Imre, László és Erzsébet –, továbbá Szent Benedek, Szent Adalbert, Szent Flórián és Szent Ferenc falfestményei díszítik.

Fotó: Majoros Jácint

Az épület keleti oromzatát és nyugati bejáratának homlokzatát a kulturális minisztérium hozzájárulásával, Mézes Árpád műépítész irányítása mellett, 2010-ben restaurálták. Ezt megelőzően 2006-ban a tetőzetet cseréppel újrafedték.

A Szent István napi ünnepi szentmisén gyűjtött pénzadományokat a templom felújítására ajánlották fel a szervezők.

0 HOZZÁSZÓLÁS