Mályiban tartott lelkésztovábbképzőt a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

Majoros Jácint 2019. november 07., 19:05

"Száz éves múlt súlya a jelenben" címmel egyetemes egyházi lelkésztovábbképzőt szervezett a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) a Miskolchoz közeli Mályiban található Mécses Központban a gömöri, az abaúj-tornai, a zempléni és az ungi egyházmegyékben szolgáló lelkipásztorok számára.

Fotó: Majoros Jácint

A nyitó áhítatot Fazekas László, a SZRKE püspöke végezte. A képzésről elmondta, hogy nagy jelentőségűnek tartja, mivel ilyenkor az aktuális problémákról is szót ejtenek és így információt tudnak átadni, illetve képet kapnak a gyülekezetek életéről is.

Van évente egyszer egy országos továbbképzőnk, azt Berekfürdőn szoktuk tartani és ősszel pedig a három nyugati egyházmegyének tartjuk Nagybörzsönyben, a négy keleti magyar egyházmegyének pedig itt Mályiban. Ezek mindig nagyon áldott alkalmak, egész nap előadások, kellemes találkozások, kellemes esti beszélgetésekkel" – árulta el Fazekas László.

A lelkésztovábbképzőn számos előadás volt hallható. Somogyi Alfréd esperes, egyháztörténész, tanszékvezető a Trianon okozta kényszerhelyzet előzményei és annak következményei a felvidéki reformátusság életére nézve címmel tartott értékes, lebilincselő történelmi előadást.

Gyakorlatilag az 1920. június 4-én elfogadott és aláírt Trianoni békeszerződésnek köszönhető minden, ami ma van az elcsatolt, határon túli területeken, így Felvidéken is. A mi egyházunk önállósodása, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház létrejötte, a jelene, mind itt gyökeredzik – mutatott rá Somogyi Alfréd esperes.

Képgalériánk:
Fotó: Majoros Jácint

"Valójában 99 évvel ezelőtt a trianoni békediktátumkor meghúzott államhatár három egyházkerületnek az északi részét vágta el és a csehszlovák állam az akkori református egyházzal szemben néhány feltételt, konkrétan négy feltételt támasztott. Az egyik az volt, hogy alakuljon meg Csehszlovákiában egy önálló református egyház, a másik, hogy a lelkészek és tanítók, református lelkészek és református iskolák tanítói a csehszlovák államra tegyenek hűségesküt, a harmadik, hogy a keleti országrészben alakítson ki az egyház egy szlovák nyelvű egyházmegyét a negyedik pedig, hogy a Csehszlovákiában élő reformátusság minden kapcsolatot szakítson meg Magyarországgal. Az első három követelés sem volt egyszerű, de ez a negyedik volt a legnagyobb érvágás" – tette hozzá a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara Történeti Tudományok Tanszékének tanszékvezetője.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a trianoni döntésnek és ezeknek a feltételeknek a következménye volt, hogy 1935-ben Komáromban megalakult a Református Tanítóképző Intézet, vagyis a kényszerhelyzet a reformátusságot egy sajátos belső szervezeti átalakulásra, szervezkedésre és képletesen szólva két lábra állásra kényszerítette.

Somogyi Alférd mellett Szenn Péter, Géresi Róbert, valamint Rákós Lóránt is tartott előadást. Az illetékes lelkészek helyzetjelentésekben számoltak be az óvodaprogram állásáról és azoknak megvalósításáról.  

A lelkésztovábbképző a Kulturális és Közművelődési Központtal való közös szervezésben, valamint Magyarország kormányának hathatós támogatásával valósult meg.

0 HOZZÁSZÓLÁS