Közös nemzeti szentjeink ők

Amikor 1619 szeptemberében Rákóczi György csapatai Kassához értek, Kőrösi Márk, Grodecz Menyhért és Pongrácz István az ún. királyi házban lakott. Ugyanott, ahol Dóczi András császári főkapitány. Dóczinak kevés katonája volt, ezért kapitulált, azzal a feltétellel, hogy senkinek, sem a katolikus híveknek, sem pedig a papjaiknak nem esik bántódásuk. Nem így történt. A katonák szeptember 5-én bevonultak a városba, és

a három jezsuitát házi őrizetbe helyezték, éheztetéssel és különböző kínzásokkal hittagadásra próbálták őket rábírni.

Ők kölcsönösen meggyóntak egymásnak, és ígéretet tettek, hogy a hitüket meg nem tagadják.

Kőrösit és Grode-czet lefejezték, Pongráczot tovább kínozták, majd amikor őt is halottnak hitték, a három testet a szomszédos szennygödörbe dobták.

Pongrácz még élt, nyöszörgésére a sekrestyés, Eperjessy István figyelt fel, de már nem tudott segíteni rajta. Néhány hét múlva özvegy Gadóczy Bálintné és más kassai nők titokban elföldelték a maradványokat. Pár hónappal később Bethlen Gábornál Forgách Zsigmond nádor felesége, Pálffy Katalin kieszközölte a méltó temetésüket. A mártírok földi maradványai előbb az ő birtokára kerültek, majd 1635-ben a nagyszombati klarissza apácákhoz, ahol lánya, Mária volt a zárda elöljárója. Amikor 1782-ben több más szerzetesrenddel együtt a klarisszákat is feloszlatták, a csontokat az ottani orsolyiták templomába vitték.

Ereklyéiket ma Nagyszombatban és Esztergomban őrzik.

Boldoggá avatási eljárásukat 1628-ban indította el Pázmány Péter bíboros. A tanúk, főleg a két koronatanú, Eperjessy István sekrestyés és Gadóczy Zsófia vallomásából kiderült, hogy valóban a hitükért áldozták fel az életüket. Ennek ellenére a boldoggá avatási eljárás hosszan elhúzódott, és csak 1905-ben vezetett sikerre, amikor X. Pius pápa engedélyezte a nyilvános tiszteletüket.

1995. július 2-án II. János Pál pápa kassai látogatása alkalmával szentté avatta őket.

A kassai vértanúk emlékévét, amelynek a mottója az volt: megújulni a hűségben, 2018 decemberének elején nyitotta meg Bernard Bober kassai érsek-metropolita. A főpap egyúttal két vándorereklyét bocsátott útra, amelyek eljutottak a Kassai Főegyházmegye plébániáira, ahol a hívek leróhatták tiszteletüket.

Az emlékév következő állomásaként szeptember 6-án bemutatták a mártírok halálának 400. évfordulója alkalmából kiadott postai bélyeget. Az 1,85 euró névértékű bélyeget Marián Čapka festőművész-grafikus és Jozef Česla vésnök készítette annak a rézmetszetnek a felhasználásával, amely Hevenesi Gábor jezsuita pap Régi magyar szentség (Ungaricae Sanctitatis Indicia) című, 1692-ben megjelent, magyar és magyar származású szentekről írott életrajzgyűjteményében szerepel.

Az emlékév végül kétnapos megemlékezéssel zárult.

Szeptember 7-én a Szent Erzsébet-székesegyházban celebrált jubileumi szentmisét Bernard Bober érsek. Szeptember 8-án pedig a premontrei templomban mutatott be szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek. Erdő Péter szentbeszédében úgy fogalmazott: a Krisztus iránt való szeretet és a hozzá való hűség földi életünk és hivatásunk legfőbb tartalma és útmutatója. Ebben a meggyőződésben éltek a szent kassai vértanúk, akiknek különösen időszerű ajándéka a kiengesztelődés, hisz egyikük sem született sem a mai Magyarország, sem a mai Szlovákia területén. Mégis közös szentjeink ők, sőt bátran mondhatjuk, nemzeti szentjeik mind a magyaroknak, mind a szlovákoknak, hiszen vértanúságukkal megszentelték ezt a földet.

Erdő Péter hozzátette,

a tiszteletük a régóta szembenálló felek kiengesztelődését is szolgálta,

hiszen 1991-ben Szent II. János Pál pápa Debrecenben lerótta tiszteletét a gályarab református prédikátorok emléke előtt, ezután pedig a magyar református egyházi vezetők Esztergomban jártak, ahol a három szent pap emlékének adtak tiszteletet.

– Ebben is magvetésnek bizonyul a vértanúk vére, mert erősítik a hit és a szeretet növekedését.

Adja Isten, hogy hívő közösségeink minden tagja felismerje az emberi élet, a család és a Jézus Krisztusba vetett személyes hit értékét, Isten akaratát a mai világ sokszor bonyolult körülményei között, és olyan odaadó szeretettel kövesse azt, mint a szent kassai vértanúk.

A bíboros később Kassabélára látogatott, ahol megáldotta egykori elődje, az ottani születésű, a kassai vértanúk boldoggá avatását elsőként kezdeményező Scitovszky János bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek emléktábláját.   

Az írás megjelent a Magyar7 2019/38. számában.