Kölcsönbarakktól a saját szentélyig
A Királyhelmeci Görögkatolikus Egyházközség 1997-ben alakult. Kezdetben a római katolikus templomban tartották a szentmisét, majd a város házasságkötő termében kaptak helyet, végül a városháza közelében álló barakk lett az átmeneti otthonuk.
Az az épület, amely otthont adott a templomuknak, eredetileg a Mailáth József nevéhez fűződő Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat székhelye volt. A II. világháború után a legkülönbözőbb célokra használták az épületet, voltak benne lakások, diszkontüzlet, zálogház. Sorsának alakulására komoly hatással volt egy robbantás az ezredforduló táján. Ekkor gondolta úgy a közösség, hogy a felújításra váró épületben méltó helyet kaphatna Isten háza. A gondolatot tett követte, és 2004-ben az L alakú épület első részében kaptak otthont a királyhelmeci görögkatolikusok. Hét évvel ezelőtt kiderült, hogy az épület felújítatlan része életveszélyessé vált, a mennyezet egyre kevésbé bírja a terhelést.
Bár a tervek annak idején a teljes épület felújítására elkészültek, anyagiak hiányában nem tudták folytatni a rekonstrukciót.
2017-ben az egyházközség fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte. Ennek tiszteletére egy igazi összefogás eredményeként a magyarországi Kárpáti László ikonfestő, a bodrogközi Trella Erik fafaragó és Kanda János asztalos közreműködésével elkészült a templom büszkesége, az ikonosztáz.
Ugyanebben az évben látogatott el a Bodrogközbe Seszták Miklós akkori magyarországi fejlesztési miniszter, aki többek közt a templomban is tiszteletét tette. Látva az épület elhanyagolt részének állapotát, támogatást ajánlott fel annak felújítására, amelyet a hívek 2017 decemberében meg is kaptak az építkezésre. Egy hónappal később elkezdődött a munka, amely, ha minden jól megy, az idén decemberben befejeződik. A Reinter nevű homonnai cég december 27-ére jelölte ki az átadás napját, tudjuk meg Mondok-Pálmay István görögkatolikus parókustól. A felújítás alatt álló részben kap helyet a paplak és a káplán lakása, lesz egy nagyobb közösségi termük, amely alkalmas lesz rendezvények szervezésére. Itt tartják majd például az elsőáldozási ünnepségeket és a húsvéti pászkaszentelést. A kisebb közösségi helyiségben zajlik a hittanoktatás, de lesz egy irodahelyiség, egy sekrestye és a takarításhoz szükséges tárolóhelyiség is.
– mondja a parókus. – 910 tagot számlálunk, ennek körülbelül a fele aktív hívő ember. Sajnos, az időseket lassan eltemetjük, a fiatalok meg jórészt elmennek innen. Mostanában egyre több roma származású ember csatlakozik hozzánk. Mindennap tartunk szentmisét, amelyet hétköznap elsősorban az idősebbek látogatnak, de hétvégén eljönnek a fiatal családok is. Mindkét helyi öregotthonba rendszeresen eljárok, illetve hetente, főleg vasárnap délután, a kórházi betegekkel is foglalkozom. Ilyenkor nem a személyem a fontos számukra, sokkal inkább az a kegyelem, amely rajtam keresztül érkezik az elesett emberekhez. Én vagyok az eszköz a lelkük gyógyításához. Sokszor mondják is, hogy egy-egy beszélgetés után mennyivel jobban érzik magukat. Nem könnyű szembenézni az üres tekintetekkel, de tudjuk, nem a testünk miatt vagyunk a földön. A lelkek megmentésén munkálkodni viszont gyönyörű kihívás, magasztos feladat. Van olyan, akivel életemben először a kórház intenzív osztályán találkoztam, és annyira megerősödött, hogy hazakerülhetett a családjához. Azóta minden héten itt van a templomban.
A temetések és a keresztelők aránya kiegyenlíti egymást, tudjuk meg a lelkésztől, aki azt is elárulja, hogy évente alig 3-4 eskövőt tartanak. A közösséget mégis fejlődő közösségnek látja, hiszen rendszeresen jelennek meg új arcok, és nagy ünnepekkor kicsinek is bizonyul a templom.
Ami a reformátusokhoz és a római katolikusokhoz fűződő viszonyukat illeti, az együttműködés korrektnek mondható, árulja el Mondok-Pálmay István. Az iskolai hittanórákon személyesen is szoktak találkozni, de aktívan részt vesznek egymás ünnepein is. Évente tartanak ökumenikus istentiszteletet, hálaadó misét.
A Bodrogközben és az Ung-vidéken egyébként tizenhárom görögkatolikus egyházközség található, ezek közül a pólyáni, a dobrai, a bodrogszerdahelyi, a zempléni, a csicseri és a nagyszelmenci ősi közösségnek számít.
A királyhelmeci lelkipásztor Helmecen kívül Fejszésen és Vékén szolgál. Kérdésünkre, hogy igényli-e ez a vallási közösség, hogy ne csak misék alkalmával találkozzanak egymással, hanem világi jellegű rendezvényeken is, a lelkész elmondja, hogy ennek meg is teremtik a lehetőségét.
