Hétfájdalmú Szűzanya napja
Szeptember 15. a Hétfájdalmú Szűzanya (Fájdalmas Szűzanya) emléknapja a katolikus egyházban. Máriát Pius pápa 1927-ben nyilvánította Szlovákia patrónusának.
Szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya, Mária felmagasztalt anyai fájdalmának ünnepe. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéhez kapcsolódik, liturgikus ünneplését először a szervita rendnek engedélyezték, majd VII. Piusz pápa terjesztette ki az egész egyházra. Az egyház mindig szeretettel és tisztelettel szemlélte a Szűzanya szenvedését – köztük a legnagyobbat: a keresztfa alatt érzett fájdalmát, amikor fia, Jézus szenvedését és halálát kellett végignéznie.
1233. augusztus 15-én hét gazdag firenzei férfi elvonult a Monte Senarióra. Elhatározásuk az volt, hogy ápolják a Fájdalmas Szűzanya tiszteletét. XI. Benedek pápa 1304-ben jóváhagyta a szabályzatukat, és ezzel elismerte Mária Szolgáinak Rendjét, vagyis a szervitákat, akik a Szent Kereszt felmagasztalása utáni napon, szeptember 15-én megemlékeztek a Boldogságos Szűz szenvedéséről. Az ünnepet VII. Piusz pápa terjesztette ki az egész Egyházra, hálából Napóleon fogságából való szabadulásáért, és szeptember harmadik vasárnapjára helyezte.
A régi kalendárium szerint a virágvasárnap előtti pénteken is volt egy ünnepe a Fájdalmas Szűznek, melyet XIII. Benedek pápa terjesztett ki az Egyházra 1721-ben. Szent X. Piusz pápa 1913-ban visszahelyezte az ünnepet szeptember 15-ére, és megszüntette a kettős ünneplést. A Szűzanya fájdalmainak kultuszát az evangélium tekintélye alapozza meg, amikor Simeon szavaira emlékezik. Simeon megjövendölte Mária szenvedését – azt –, hogy a hét tőr járja át a szívét.
Az 1423-i kölni zsinat Húsvét utáni 3. vasárnapjára rendelte az ünnepét.
XIII. Benedek pápa az ünnepet péntekre tette, a huszita képrombolás kiengesztelésére.
1814 után VII. Piusz pápa a napóleoni fogságból való szabadulása emlékére szeptember harmadik vasárnapjára tette. Az ünnep tartalmának képi megjelentetése a Pieta-ábrázolás és Fájdalmas Szív hét tőrrel.
A szlovákiai Sasvár (Šaštín) az ország legjelentősebb Mária-kegyhelye. A fából faragott, közel egy méter magas kegyszobor, dombormű a 16. századból való. A legenda szerint gróf Czobor Imre nádori helytartó felesége, Bakics Angéla (végvári kapitány, Bakics Pál leánya) 1564-ben állíttatta fogadalomból a Fájdalmas Szűz tiszteletére.
A Hétfájdalmú Szűzanya ünnepe munkaszüneti nap Szlovákiában.
