Égi Édesanyánk szenvedéseire emlékezünk
Ma ünnepeljük a Fájdalmas Szűzanya (Hétfájdalmú Szűz) emléknapját. Szlovákiában ez egyben munkaszüneti nap is, s ilyenkor ezrek zarándokolnak a sasvári (Šaštín) kegyhelyre, ahol napokig tartó ünnepségsorozattal róják el tiszteletüket Jézus édesanyja előtt.
A mai ünnep a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéhez kapcsolódik. Az Egyház mindig szeretettel és tisztelettel szemlélte a Szűzanya szenvedését – köztük a legnagyobbat: a keresztfa alatt érzett fájdalmát.
„Áll a gyötrött Isten anyja,
kín az arcát könnybe vonja,
úgy siratja szent Fiát.
Gyász a lelkét meggyötörte,
kín és bánat összetörte:
tőrnek éle járta át.”
(Stabat Mater, Sík Sándor fordítása)
1233. augusztus 15-én hét gazdag firenzei férfi elvonult a Monte Senarióra. Elhatározásuk az volt, hogy ápolják a Fájdalmas Szűzanya tiszteletét. XI. Benedek pápa 1304-ben jóváhagyta a szabályzatukat, és ezzel elismerte Mária Szolgáinak Rendjét, vagyis a szervitákat, akik a Szent Kereszt felmagasztalása utáni napon, szeptember 15-én megemlékeztek a Boldogságos Szűz szenvedéséről. Az ünnepet VII. Piusz pápa terjesztette ki az egész Egyházra, hálából Napóleon fogságából való szabadulásáért, és szeptember harmadik vasárnapjára helyezte.
A régi kalendárium szerint a virágvasárnap előtti pénteken is volt egy ünnepe a Fájdalmas Szűznek, melyet XIII. Benedek pápa terjesztett ki az Egyházra 1721-ben. Szent X. Piusz pápa 1913-ban visszahelyezte az ünnepet szeptember 15-ére, és megszüntette a kettős ünneplést.
A kultusz népszerűsítéséből a ferencesek is kivették a részüket, két kiemelkedő irodalmi mű is hozzájuk kapcsolódik: Szent Bonaventura zsolozsmája és a Jacopone da Todi ferencesnek tulajdonított Stabat Mater kezdetű himnusz. Mindkettő belekerült a római liturgiába, és kiapadhatatlan forrásai és mintái lettek a szakrális népköltészetnek, a Mária-siralmaknak is.
Első magyar nyelvű versünk, az Ómagyar Mária-siralom is ennek az áhítatnak az emléke.
A művészek ábrázolásain gyakori a szenvedő anya ábrázolása, a kereszt alatt állva, vagy pedig úgy, hogy ölében tartja halott Fiát (pietà). A magyar nyelvterületen is több templom ünnepli kiemelten védőszentjeként a kereszt alatt álló Máriát. A régi magyar szóhasználatban élt még a Fájdalmas Boldogasszony és a Hétfájdalmú Szűz megnevezés is.
A Hétfájdalmú Szűzanya Szlovákia védőszentje, ezért szeptember 15. munkaszüneti nap az országban. A kultusz központja Sasvár (Šaštín), az ország legjelentősebb Mária-kegyhelye.