Családi délután Nagykövesden

Zsebik Ildikó 2019. szeptember 09., 13:15

A Zempléni Református Egyházmegye őszi találkozóinak első helyszíne  szeptember 8-án Nagykövesd volt, ahol a várrom lábánál épült szabadtéri színpadon és a mellette lévő kultúrházban tartották a családi délutánt.

Két műsor között egy kis beszélgetés Fotó: Zsebik Ildikó

 A házigazda, Böszörményi Tamás helyi lelkipásztor megnyitója, és Kendi Csaba esperes úr köszöntő szavai után ezúttal a kiskövesdi gyülekezetből származó, ma Kolozsnémán és Csicsón szolgáló Lévai Attila lelkipásztor, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja hírdette az igét.

Lévai Attila Fotó: Zsebik Ildikó

Értékes gondolataiból néhányat kiemelnénk:  

Mindig szerettel figyeljünk oda másokra! Ha az ember rendben van, rendben van a világa is. A hiteles keresztényi élet másokra is hatással van.

Végül leszögezte:

becsüli mindazokat, akik bár tudják, hogy a Bodrogközben élni jóval  nehezebb, mint elmenni innen, mégis itt maradtak.

Az ünnepi  istentisztelet előtt és után a Karcsa-parti Dicsőítő Csoport énekelt egyházi énekeket.

Karcsa-parti Fotó: Zsebik Ildikó

Ezt követően már a kultúrházban folytatódott a műsor, ahol a kisgéresi Mustármag bábcsoport két előadást is bemutatott repertoárjából: az elsőnek a Három meg egy volt a címe, míg az árnyjáték a Tékozló fiú történetét dolgozta fel.

Mustármag Fotó: Zsebik Ildikó

A délután egy kerekasztal beszélgetéssel zárult, amelynek a szervezők a Családi nevelés és a példaadás címet adták. Négy  szülő, Asszonyi Zsuzsa pedagógus, Szimko Andrea mérnök, Tomojka Vojtko Béla szerkesztő-grafikus valamint Dócs András közgazdász válaszolt Langschadl István kikövesdi lelkész-műsorvezető kérdéseire.

Langschadl István Fotó: Zsebik Ildikó

A kérdések négy témakör köré épültek: az első azt feszegette, hogy a megkérdezettek milyen mintát kaptak családjukban, illetve ezeket mennyire építik be saját családi életükbe. A kérdésre adott válaszokban az dominált, hogy  nem kell feltétlenül mindent továbbvinnünk, érdemes szelektálnunk. Tény viszont, hogy  a keresztényi és nemzeti identitástudatot a családnak köszönhetjük, ahogyan a nyelvünket, a kultúránkat és a hagyományainkat is.

Kerekasztal beszélgetés Fotó: Zsebik Ildikó

A második kérdés arra vonatkozott, van-e példaképük, meghatározó személyiség az életükben. A válaszadók zömmel egyetértettek abban, hogy nem egyetlen ember jelenti számukra a példaképet, több embertől vesznek át olyan értéket, amely építőleg hat rájuk.

A harmadik témakör a gyerekvállalás nehézségeit feszegette. Vajon másképp kell-e nevelni ma, mint kellett anno szüleinknek?

Vásár Fotó: Zsebik Ildikó

Abban mind a négyen megegyeztek, hogy az elmúlt évtizedek jelentős változást eredményeztek életünkben, a megváltozott korban a nevelést is a kor kihívásaihoz kell igazítanunk, ugyanakkor fontos, hogy sok időt töltsünk gyerekeinkkel,  együtt végezve velük bármilyen  munkafolyamatot. Merjünk előttük esendőek lenni, és engedjük, hogy minden gyermek azzá váljék, akivé válnia kell! A család működésében az apa-anya viszony meghatározó.

Végül a negyedik kérdés arra vonatkozott, vajon a gyülekezet tudja-e kellőképpen segíteni a családokat?

Az egyház értékeit valamennyien fontosnak ítélték, többen is kiemelték azt, hogy

Kisgéresben ideális a helyzet, hiszen az iskola, az egyház és az önkormányzat kívételesen jó kapcsolatot ápol egymással, példájuk feltétlenül követendő.

A szülők számára belső igény az egyház közelsége. Az egyháznak stratégiai jelentősége van a családokban.

Képgalériánk:
íjászat Fotó: Zsebik Ildikó

A találkozáson, a beszélgetéseken, az értékes programokon kívül Balázs Lilla, a Petőfi Program ösztöndíjasa kézművesfoglalkozást tartott, a leleszi íjászok e sport rejtelmeibe avatták be a kíváncsiskodókat, volt kirakodó vásár, lehetett finomságokat kóstolni.

Kendi Csaba esperes Fotó: Zsebik Ildikó

 

0 HOZZÁSZÓLÁS