Amit illik tudni a görögkatolikusokról
A királyhelmeci Mécs László Polgári Társulás Szunyog László vezetésével december 1-jén tartotta a helyi keresztény egyházak bemutatásáról szóló előadássorozatának utolsó részét, amelynek témája a Görögkatolikusok a Kárpát-medencében tegnap, ma, holnap? volt. A téma különösen aktuális akkor, amikor Európát sok-sok nem keresztény migráns kívánja benépesíteni. A BMKH épületében megrendezett eseményre dr. Seszták István atya főhelynök személyében magyarországi vendéget hívtak Debrecenből, aki vetítőképes előadás keretén belül jelenítette meg mondanivalóját.
A bizánci szertartású egyházszervezet fejlődése Magyarországon ill. a Kárpát-medencében kb. 400 éves múltra tekint vissza. Először a Báthori Zsófia rekatolizálásának idején 1646-1700 táján kezdett a vallás meghonosodni térségünkben, Ungvár, Nagyvárad és Belső-Erdély területén. Ezt meggyorsította némileg az ukrán egyház születése is. 1721 és 1853 között már önálló egyházmegyék jöttek létre: a fogarasi, a munkácsi, a nagyváradi, az eperjesi és a gyulafehérvári. A fogarasiból hamarosan főegyházmegye válik, az egyház feje pedig az esztergomi érsek. 1868-ban tartják a magyarországi görögkatolikusok első országos gyűlésüket, ahol elfogadják a magyar nyelv liturgikus használatát. Erre Hajdúdorogon került sor, ahol önálló egyházmegye csak 1912-ben jön létre.
Trianon után görögkatolikusok életében is változások történtek: 75 parókia Romániához került, 4 Csehszlovákiához, ez utóbbiak a II. világháború után az eperjesi egyházmegyéhez kerültek. Magyarországon pedig a 20-as évek elején Miskolcon kezdte meg működését az apostoli exarchátus. XVI. Benedek pápa 2011. március 5-én módosította az exarchátus területét, amely most megegyezik Borsod-Abaúj-Zemplén megyéével, és exarchának Dr. Orosz Atanáz szerzetest nevezte ki őt 2011. május 21-én Miskolcon püspökké szentelték. 2015. március 20-án Ferenc pápa az exarchátus területét módosítás nélkül hagyva megalapította a Miskolci egyházmegyét.
Miután Seszták atya röviden bemutatta a legfiatalabb egyház történetének legfontosabb állomásait, megjegyezte: az elmúlt századok leginkább az létért folyó küzdelemmel teltek el, ennek ellenére ma Magyarországon 300 ezer görögkatolikus ember él, náluk születik a legtöbb gyerek. Három egyházmegyéjük Észak-Magyarországon található, ezek közös metropóliát alkotnak.
Összesen 220 papjuk tevékenykedik, közülük 45 már nyugdíjas. Parókiájuk száma 200. Az elmúlt 30 év jelentős parókia- és templombővülést eredményezett. Huszonnégy iskolaközpontjukban mintegy 10 ezer diák tanul. Van saját fenntartású idősotthonuk, foglalkoznak gyermekvédelemmel. Tevékenységük Máriapócs központú, ahol évente mintegy 600 000 zarándok fordul meg. Tartanak ifjúsági találkozókat, önképzőköröket, lelkigyakorlatokat, zarándoklatokat. Végül a nézőközönség megtekintett egy kisfilmet arról az öt napos gyalogos zarándoklatról, amely idén augusztusban Királyhelmecről indult.
Ezután vette át a szót Mondok-Pálmay István helyi parókus, aki a bodrogközi görögkatolikusok történetét vázolta fel. Elmondta: Királyhelmecen görögkatolikus parókia csak 1990-es években jött létre, a rendszerváltozás után először a városháza kistermében, majd egy barakkban kaptak helyet. 1997-ben vásárolták meg az egykori Mailáth-kúria épületét, amelyet 2002 és 2012 között átépítettek Vakles Attila vezetése mellett. Mondok atya 2012 óta szolgál Királyhelmecen, és tavaly sikerült megvásárolniuk egy művészi ikonosztázt.Igyekeznek a város életében közéleti szerepet is betölteni. Végezetül álljon itt néhány érdekesség a vallással kapcsolatosan: Az egyházi év kezdete a görögkatolikus egyházban: szeptember 1. A keleti egyházak közül elsőként a hajdúdorogi egyházmegye tért át a Gergely-naptár használatára 1916. január 14-én.Köszöntésük: „Dicsőség Jézus Krisztusnak! – Dicsőség mindörökké!A görögkatolikus egyház – az ősi hagyományokat megtartva – házas embereket is pappá szentel, a fölszentelés azonban az életállapotot rögzíti. A püspökök csak nőtlen vagy özvegy áldozópapok közül választhatóak. A papok és diakónusok egyszer nősültek lehetnek. Ez azt jelenti, hogyha a felszentelés előtt a felszentelendő megözvegyül, nem nősülhet újra, vagy föl nem szentelhető, ha pedig felszentelés után megözvegyül, újra nem nősülhet. Özvegy áldozópap is püspökké szentelhető.
A találkozón értékes versek és énekek hangzottak el Balog József illetve Hornyák Ágnes tolmácsolásában. A szervezőknek a múlt évi református, az idén tavaszi római katolikus, illetve a minapi görögkatolikus témájú rendezvénnyel sikerült közelebb hozniuk az emberekhez a kereszténység megismerését és megélését.
