A kassai vértanúk példamutatása

Fábián Gergő 2019. május 18., 16:15

Az idén emlékévvel tisztelegnek a 400 éve mártírhalált halt kassai vértanúk emléke előtt. Kassán, a IX. Rovás Tavaszi Fesztivál keretében Puss Sándor jezsuita szerzetes tartott előadást Kőrösi Márk, Grodecz Menyhért és Pongrácz István sorsáról, akik 1619. szeptember 7-én szenvedtek mártírhalált.

Fotó: Fábián Gergő

Puss Sándor egyebek mellett elmondta, már hosszú ideje gyűjti a forrásanyagokat, amelyek közül a legértékesebb és legfontosabb az a jegyzőkönyv, amelyet Kőrösi Márk, Grodecz Menyhért és Pongrácz István kivégzése után két évvel, 1621-ben írt Vásárhelyi Dániel jezsuita szerzetes. Emellett rábukkantak egy levélre, amelyet Pongrácz a szüleinek írt, akik nem akarták, hogy pap legyen, de ő egyértelműen leírja, ha törik, ha szakad, csatlakozik a jezsuitákhoz. A hallgatóság részleteket hallhatott mindkét dokumentumból.

Fotó: Fábián Gergő

Mint kiderült, amikor 1619-ben Rákóczi György csapatai Kassához értek, a három jezsuita az ún. királyi házban lakott, ugyanott, ahol Dóczi András császári főkapitány. Dóczinak kevés katonája volt, ezért kapitulált, azzal a feltétellel, hogy senkinek, sem a katolikus híveknek, sem pedig papjaiknak nem eshet bántódása. Ez nem így lett.

A katonák szeptember 5-én vonultak be a városba, Dóczit bilincsbe verve Erdélybe hurcolták, a későbbi vértanúkat házi őrizetbe helyezték, éheztetéssel és különböző kínzásokkal hittagadásra próbálták bírni őket. Ők kölcsönösen meggyóntak egymásnak, és ígéretet tettek, hogy hitüket meg nem tagadják. Vásárhelyi levelében részletesen beszámol a kínzásokról, s a holttestek sorsára is kitér. Kőrösit és Grodeczet lefejezték, Pongráczot tovább kínozták, majd mikor őt is halottnak hitték, a három testet a szomszédos szennygödörbe dobták. Pongrácz még élt, nyöszörgésére a sekrestyés, Eperjessy István figyelt fel, de nem tudott segíteni rajta. Néhány hét múlva a helyi hóhér kiemelte a gödörből a maradványokat, amelyeket özvegy Gadóczy Bálintné és más kassai nők titokban elföldeltek.

Képgalériánk:
Fotó: Fábián Gergő

Pár hónappal később Bethlen Gábornál Forgách Zsigmond nádor felesége, Pálffy Katalin kieszközölte, hogy méltó nyughelyet kapjanak, a maradványok előbb az ő birtokára kerültek, majd 1635-ben a nagyszombati klarissza apácákhoz, ahol lánya, Mária volt a zárda elöljárója. Az ereklyéket ma többek között Nagyszombatban, Kassán és Esztergomban őrzik.

A vértanúk boldoggá avatását még 1628-ban kezdeményezte Pázmány Péter bíboros, de az eljárás hosszasan elhúzódott, csak 1905-ben vezetett sikerre. 1995. július 2-án II. János Pál pápa kassai látogatása alkalmával szentté avatta őket.

Képgalériánk:
Fotó: Fábián Gergő

A témáról részletesebben a Magyar7 hetilap következő számában olvashatnak majd.

0 HOZZÁSZÓLÁS