Hétszer akarták megölni Ferenc Józsefet

Ferenc József nem tartozik legnépszerűbb királyaink közé. Ennek oka, hogy uralkodása kezdetét beárnyékolta az 1848-49-es szabadságharc leverése, és az azt követő önkényuralom időszaka, uralkodása vége pedig a Monarchiát elpusztító háborúba, majd ennek következtében a történelmi Magyarország feldarabolásába torkollott. A mult-kor hu ezzel magyarázza, hogy hét alkalommal próbálták a császárt megölni. Talán a legismertebb merénylet a császár ellen 1853 február 18-án történt. Ezen a napon próbálta Libényi János csókavári szabó  megölni a a sétálgató, katonai felvonulást szemlélő császárt a bástyasétányon. Késével nyakon szúrta.

A kísérlet nem sikerült, részint a közbelépő Maximilian O’Donnel őrnagy, valamint Josef Ettenreich bécsi mészáros, részint pedig a kikeményített, magas gallér miatt. A seb így is súlyos sérülést okozott a császárnak, sokáig tartottak az orvosok attól is, hogy megvakul.

A Wiener Zeitung még aznap délután külön számban adott híradást az esetről: „Apostoli királyunk legszentebb személye ellen épp az imént követtek el aljas merényletet. Õfelségét délután fél 1-kor, a Kärtnerthor közelében fekvő bástyánál tett sétája során alattomos módon hátulról támadta meg egy bizonyos személy, és egy konyhakéssel megsebesítette tarkóján.
Az orvosok nyilatkozata szerint a sebesülés nem életveszélyes. Õfelsége szárnysegédje a helyszínen azonnal elfogta a gyilkost. Õfelsége szerencsés megmeneküléséért ma este 6 órakor Te Deum-ot tartanak a Stephanskirche-ben.”

„A mai napon aljas módon Õfelsége tarkóján ejtett szúrt seb szerencsére nem ért létfontosságú szerveket. A sebesülést követő megrázkódtatással és szövődményekkel azonban még mindig számolni kell. Õfelsége általános állapota kielégítő.” – áll a korabeli orvosi jelentés.

A merénylet után Libényit kivégezték, és széleskörű vizsgálat indult a lehetséges cinkosok után. A szabó társait mind kivizsgálták, hol tartózkodtak a merénylet idején, tartottak-e, és ha igen, milyen jellegű kapcsolatot Libényivel. A vizsgálat és a nyomozás az ország egész területére kiterjedt, egykori tanonctársait Nagykőrösről, Isaszegről, Miskolcról, Hódmezővásárhelyről hurcolták fel Budára kihallgatásra.

Az országban vegyes érzelmekkel fogadták a merénylet hírét. Sokan örültek, sokan viszont igyekeztek hűségükről biztosítani az uralkodót. Számtalan hódoló nyilatkozat és jókívánság érkezett Bécsbe magyar, német, és latin nyelven is, egy iskola növendékei saját verseiket küldték el a császárnak. Ferenc József végül is a merényletet maradandó károsodás nélkül átvészelte, és látását is visszanyerte – írja a mult-kor.hu.