2018. augusztus 2., 13:28

Műsor 25 helyszínen egyidőben

Idén július 24-29. között rendezték Tusnádfürdőn a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. A hírekben, a tévéhíradókban többször is szó volt az eseményről, mi mégis olyasvalakit szólaltattunk meg e rendezvény kapcsán a királyhelmeci Drab Melinda személyében, aki munkájából adódóan már sorozatban 3. alkalommal vett részt az eseményen. Arról faggattuk, milyen résztvevőként ott lenni, megélni a szabadegyetemet.

a-nagyszinpad.jpg
Médialapozó
Fotó: Drab Melinda

„Ha valaki járt már Gombaszögön vagy Martoson, akkor leginkább ezekhez az eseményekhez tudnám hasonlítani a rendezvényt. Profi a szervezés, kitűnő az infrastruktúra, rengeteg a program. Ha mindent végig szeretnél járni, minden előadást meg szeretnél hallgatni, talán egy évet is ott kellene töltened. Csakhogy ez lehetetlen, mert egyidőben 25 sátorban zajlottak az események.  Lőrincz Csabáról, a fiatalon elhunyt politikusról elnevezett sátor volt idén a fősátor, itt az előadások tematikájában elsősorban a nemzet-és külpolitika dominált, illetve a Kárpát-medencei, európai és nemzetközi aktualitások játszották a főszerepet. A Kriza János sátor volt a magyar népzene és népi kultúra központja, ahol minden este fergeteges táncházzal koronázták meg a napot. A Magyar Teátrum Színházi sátorban tartották a nagyszínpadon fellépő művészekkel szervezett közönségtalálkozókat” – meséli Melinda.

Drab Melinda
Fotó: Drab Melinda
Drab Melinda

Megtudjuk tőle, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség sátra országjárásra hívta a látogatókat, miközben gyermekmegőrzőként is szolgált azon szülők számára, akik egy-egy előadást szerettek volna valahol meghallgatni. A Mátyás-udvar Hunyadi Mátyás udvarába röpítette látogatóit, akik kipróbálhatták a Mátyás idejében használt fegyvereket, a korra jellemző ruhákat, míg a korabeli hangulatot a reneszánsz népi és udvari játékok biztosították.

„Bevallom, nekem a Vallásszabadság sátra tűnt a legigényesebbnek. Nagyon tetszett az a fal, amely egyedi személyiségünk közös vonásait volt hivatott bemutatni, s miközben a fonalat végigvezette mindenki a reá jellemző csomópontok érintésével, egy műalkotás rajzolódott ki” – tudjuk meg tőle.

S hogy mi volt a helyzet az úgynevezett kávéházakkal, amelyek  szintén helyet kaptak Tusnádfürdőn, arra a kérdésre is készséggel válaszolt.

„Gyakorlatilag ezek is sátrak voltak, csak ezeken belül frissítőt is vásárolhatott a „fáradt vándor”. Az Erdély Café üzemeltetője az Élő Erdély Egyesület volt, tagjai olyan területeken fejtik ki tevékenységüket, amelyek Erdély fejlesztésének kulcstényezői lehetnek. A Janus Pannonius Irodalmi Kávéházban főleg könyvbemutatókra, kultúrtörténeti előadásokra került sor, de itt tartották az aktuális politikai helyzetre vonatkozó újságírói kerekasztal-beszélgetéseket is. A Puskás Ferenc Kávéház pedig napközben az informatikai, innovációs témájú programoknak adott helyet. A teljesség igénye nélküli felsorolásból máris kiderülhet, hogy a szervezők szinte mindenki érdeklődésének képesek voltak megfelelni” – sorolja.

A határon túli magyarok vezetői
Fotó: Drab Melinda
A határon túli magyarok vezetői

S kiderül, hogy ennyi program mellett már csak kevés idő maradt arra, hogy Melinda  a vidéken is szétnézhessen, pedig arrafelé valóban sok a látnivaló.

„Még az első alkalommal láttam legtöbbet a vidék izgalmas helyszíneiből, mert akkor a 30 km-re fekvő Csíkszeredán volt a szállásunk, tehát naponta ingáztunk. Ekkor jutottam el  a Szent Anna-tóhoz, Benedek Elek szülőházába, Sepsiszentgyörgyre vagy épp Csíksomlyóra. Sőt akkor láttam Károly herceg zalánpataki birtokát is. Most helyben volt a szállásunk, így inkább a programajánlatokból szemezgettünk. Bár sok esetben ütköztek olyan előadások, amelyek nagyon érdekeltek volna, így választásra kényszerültem” – tájékoztat.

Elmondja azt is, több előadást hagyott mély nyomokat benne, s nehéz lenne ezek közül egyet választani.

„Témájában ugyan távol állt tőlem, mégis megfogott, amikor Varga Csaba hegymászó beszélt a Kancsendzöngán tett sikertelen kísérletéről. E csúcs megmászása közben vesztette életét Erőss Zsolt is. Elmondta: azért próbálkozott épp ezzel a csúccsal, mert azt remélte, megtud valamit Zsolt földi maradványairól, és annak a véleményének is hangot adott, hogy azok a halhatatlan hegymászók, akik nem félnek kockáztatni, akik számára az elért cél fontosabb az életüknél. Csaba nem ilyen, ő „óvatos duhaj“, a kedvezőtlen időjárás miatt zokszó nélkül visszafordult. Egyébként érdekes történeteket mesélt a serpákról, az oxigénpalackokról….” – meséli Melinda.

A nagyszínpadon fellépett szereplőket is sorolja: kedden a Maszkura és a tücsökraj, illetve Rúzsa Magdi lépett színpadra, szerdán a Honeybeast és a Tankcsapda adott nagysikerű koncertet, csütörtökön a Naza, Fruttik, pénteken Deák Bill Gyula és Földes László Hobo voltak a nagy nevek, míg a zárónapon az Ocho Macho, illetve a Bagossy Brothers Company mutatkozott be.

Fonalvezetés
Fotó: Drab Melinda
Fonalvezetés

Rákérdeztünk arra is, igaz-e, hogy a tábort övező erdőben medvék is élnek.

„Idén nem láttam medvét, de tavaly igen. Egyébként a szervezők a macikra a tábori szabályzatban külön felhívták a táborlakók figyelmét: ne közelítsenek hozzájuk, ne fotózzák, ne filmezzék őket!”

Arról pedig, hogy összességében hogy érezte magát, a következőt mondja:

„A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor idén sem okozott csalódást számomra, egyetlen kellemetlen tényező csupán a lehullott csapadék volt, amely teljesen feláztatta a talajt. Volt, aki gumicsizmát is hozott magával,s  annak gyakorlatilag nem is volt szüksége más lábbelire.”

 

 

                                                                            

a-nagyszinpad.jpg
+5 kép a galériában
Megosztás
Címkék