Kövér: a nyugat-balkáni országok euroatlanti csatlakozása magyar nemzeti érdek
A Nyugat-Balkán országainak euroatlanti csatlakozása Magyarország nemzeti érdeke, ezért a régióra vonatkozó magyar külpolitikai stratégia a jövőben is változatlan marad - jelentette ki Kövér László házelnök hétfőn az Országházban, a délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek 9. találkozóján.
Megnyitójában közölte, Magyarország ezután is következetesen támogatja a térség országainak euroatlanti integrációját.
Az elmúlt években az erős magyar támogatásnak is része lehetett abban, hogy Horvátország elnyerte megérdemelt EU-s tagságát, Albánia, Horvátország és Montenegró belépett a NATO-ba, és meghívást kapott Észak-Macedónia is - tette hozzá az Országgyűlés elnöke.
- fogalmazott Kövér László.
Szavai szerint az európai béke és a jólét szempontjából jelenleg az EU-nak nincs politikai alternatívája. Ezért Magyarország a szuverén, de együttműködésre képes nemzetállamok alkotta, erős unióban érdekelt, amely
- mondta a jelenlévő parlamenti vezetőknek.
Arról is beszélt, hogy az idei találkozóra meghívták a visegrádi négyek (V4) parlamenti elnökeit is, mert nekik hasonlóan fontos az EU bővítése, mint a magyaroknak.
Kövér László reményét fejezte, hogy a hamarosan megalakuló új Európai Bizottságnak nemcsak a személyi összetétele, hanem a politikai szemlélete is új lesz.
- közölte az Országgyűlés elnöke.
Végül elmondta, idén először javaslatot tettek arra, hogy a konferencia végén egy közös dokumentumban tegyenek hitet az Európai Unió további bővítése mellett, közösen hívják fel a figyelmet arra, hogy az intézményi bővítés az unión belüli és az oda vágyó államok közös érdeke. A dokumentumot megküldik majd az EU és a tagállamok parlamenti vezetőinek egyaránt.
A tanácskozás - amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is - a házelnöki köszöntő után zárt körben folytatódott.
Az Országgyűlés Sajtóirodája később eljuttatta az MTI-hez a konferencia zárt részében elhangzott házelnöki előadás szövegét is.
Eszerint Kövér László arról beszélt, hogy a magyarok mind 30 évvel ezelőtt - a rendszerváltáskor -, mind 15 évvel ezelőtt - az uniós csatlakozáskor - azon az állásponton voltak: Európa újraegyesítése, benne a délkelet-európai országok uniós tagságával, történelmi feladat és cél. Egyrészt mert erkölcsi szükségszerűség egy 20. századi politikai bűn jóvátétele, másrészt mert Európa a 21. században csak akkor lehet sikeres, ha összpontosítani tudja az európai országok és nemzetek erejét, ha felhagy az alá-fölé rendeltség megközelítésével és a kettős mércével - indokolta.
Kijelentette: minden gazdasági, biztonsági és stratégiai elemzésnek logikusan arra a következtetésre kell jutnia, hogy az EU értékeinek védelme érdekében föl kell venni minden országot a délkelet-európai térségből.
Úgy fogalmazott: ha ezzel kapcsolatban nem lesznek pozitív döntések kormányzati oldalon, a bővítési politika hitelessége szertefoszlik, visszafordíthatatlan károkat és a destabilizáció lehetőségét előidézve ezzel a térség országaiban. Fontosnak nevezte ezért, hogy nyitva hagyják az ajtót az új tagok előtt. Ebben a folyamatban pedig Magyarország továbbra is kezdeményező szerepet kíván betölteni - jelezte.
Biztatta továbbá a részt vevő délkelet-európai parlamenti vezetőket, hogy saját külhoni nemzeti közösségeik ügyében működjenek együtt a megoldások megtalálásában. Ez ugyanis országaik, nemzeteik érdeke, illetve alapvető az uniós integrációs törekvéseik szempontjából is - mondta Kövér László.
Az Országgyűlés Sajtóirodája a találkozó zárónyilatkozatát is továbbította az MTI-nek. Ebben a délkelet-európai és a visegrádi országok parlamenti elnökei megerősítik elkötelezettségüket az EU bővítése mellett. Felhívják a tagállami vezetők figyelmét arra, hogy az EU sikerének és fejlődésének kulcsa az a vállalás, miszerint minden olyan európai ország, amely kész értékközösséget vállalni az unió tagállamaival, csatlakozhat a közösséghez.