Kitüntették az Esterházy János boldoggá avatását kezdeményező krakkói érseket

A Mateusz Morawiecki miniszterelnök és Piotr Glinski kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter részvételével megtartott gálaesten elhangzott üdvözlőbeszédben kiemelték a krakkói érsek személyes szerepvállalását Esterházy János, "a szovjet lágerek és a kommunista börtönök foglya" boldoggá avatási perének kezdeményezésében.

A beatifikációs per idén márciusban kezdődött a krakkói egyházmegyében.

Esterházy János kapcsán elhangzott, hogy a gróf "fáradhatatlanul segítette nyolcvan évvel ezelőtt a Magyarországra érkező lengyeleket, akik a vörös zászlók alatt a Nyugatról és a Keletről támadó bűnözők elől menekültek".

Az üdvözlőbeszédben felidézték: a díjat adományozó intézet patrónusa, a második világháborús lengyel ellenálló, tátrai futár, Waclaw Felczak professzor létfontosságúnak tartotta a közép-európai nemzetek együttműködését.

Jedraszewski érsek is "ilyen krakkói futár, az értékek küldönce és egyúttal megőrzője" – szögezték le. Kiemelték a lelkipásztor által az 1944-es varsói felkelés idei augusztusi évfordulóján mondott, a gender-ideológiát bíráló homíliáját.

A krakkói érsek köszönőbeszédében több olyan történelmi személyiségről tett említést, aki a lengyel-magyar szellemi rokonságot, a közös szabadságtörekvéseket jelképezi.

Esterházy Jánosról kiemelte: a második világháború idején, "lévén tudatában a krisztusi kereszt szerepének, segítette a zsidókat, a Magyarországon keresztül Nyugatra menekülő lengyel katonákat, a cseheket, a szlovákokat".

A kommunista fogságban töltött éveiről az érsek elmondta: Esterházy "szentként közeledett a halál felé, miközben az egyik börtönből a másikba hurcolták". A gróf személyisége "rendkívül fontos igazodási pont, hogy építhessük Európát, védhessük keresztény hagyományát, hogy megőrizzük a reményt" - szögezte le.