2019. július 25., 13:51

Győztek-e a migránspártiak az EU-ban?

Klímavédelemről, a németországi zöldek megerősödéséről, a migráció finanszírozásáról, az embercsempészekkel együttműködő NGO-szervezekről, valamint arról, hogy mi várható az új Európai Bizottságtól. Bohár Dániel moderálásában többek között ezekről a témákról beszélgetett a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, Georg Spöttle elemző, Kiszelly Zoltán politológus és Kontrát Károly parlamenti államtitkár.

Nógrádi
Médialapozó
Fotó: ma7

Georg Spöttle szerint a májusi EP-választások egyik nagy meglepetése a németországi zöldek előretörése. Az elemző szerint sikerük elsősorban annak köszönhető, hogy sikerült megszólítaniuk a fiatalokat – azt a korosztályt, amely számára „a CDU már nem elég szexi és nem elég vonzó”.

Azzal, hogy a zöldek jelen voltak és eredményes kommunikációt folytattak a különböző közösségi oldalakon, egy fiatalos, dinamikus párt benyomását keltették – vélekedett Spöttle, aki ugyanakkor kiemelte: a német zöldek politikája több veszélyt is rejt magában.

Azt elismerte, hogy a zöld politika, a klímavédelem témája talán soha nem volt ennyire fontos és időszerű, mint ma, ám úgy vélte, a jellemzően baloldali zöld mozgalmak (ilyen a németországi is) „ebbe az édes ostyába keserű pirulát csomagolnak”: így lesz politikai programjuk része többek között a migráció támogatása vagy a genderideológia.

Ráadásul – mint arra Spöttle rámutatott – a környezetvédelmi témákat is (miközben valódi problémákról van szó) olyan radikalitással hangsúlyozzák, hogy a fiatalokon egyfajta „klímaszorongás”, világvége hangulat lesz úrrá – olyannyira, hogy végül sok fiatal odajut: „nem is érdemes gyermeket vállalnunk”.

Spöttle szerint a klímavédelem olyan fontos kérdés, amivel a konzervatívoknak is – a „gondolkozz globálisan, cselekedj lokálosan” gondolat jegyében – foglalkozniuk kell.

Kiszelly Zoltán politológus a beszélgetésben egy németországi közvélemény-kutatás eredményét hozta fel példaként. Eszerint az EP-választás kampányában csak az ötödik legfontosabb téma volt a migráció. Ebben szerinte nagy szerepe volt a „haladó” sajtónak, a politikai elitnek pedig „jót tett”, hogy a migráció helyett a klímavédelemről kellett beszélnie.

Hozzátette, sok németországi zöld szavazó nagy kocsival jár, nem folytat környezettudatos életmódot, ezért gyakran csak a lelkiismeretét nyugtatja azzal, hogy a zöldekre szavaz.

A zöld politika ma egyfajta „világvége vallás”, amely azt hirdeti: „ha most nem cselekszünk, akkor vége mindennek” – emelte ki a politológus. 

Fotó: ma7

Nógrádi György a fórumon Angela Merkel németországi népszerűtlenségéről is beszélt. Ennek illusztrálására egy, a német közszolgálati televízióban – egyébként Angela Merkel születésnapján – vetített, a német kancellárt meglehetősen kritikusan ábrázoló filmet hozott fel példaként.

Hozzátette, van okunk bízni Ursula von der Leyenbe, az Európai Bizottság új elnökében, akit szuverén személyiségnek írt le – és olyannak, akinek a múltban több konfliktusa is volt Merkellel.

Nógrádi szerint nagy kérdés, hogy ki tud majd – a változás ígéretével - Merkel helyébe lépni. Véleménye szerint pártja központi vezetéséből senki, hiszen ott már régóta az ő emberei ülnek.

Kontrát Károly a migrációról szólva hangsúlyozta, Magyarország maradéktalanul elfogadja az Európai Tanácsnak azt a döntését, amely szerint a tengeren érkező migránsokat nem szabad engedni partra szállni, s a kiindulási országokba kell visszafordítani őket. Kiemelte: ebben a kérdésben a V4-ek egységes állaspontot képviselnek.

Hozzátette: Magyarország az elmúlt években 1 milliárd eurót fordított határvédelemre, erre „egyetlen centet sem kaptunk az EU-tól”.

Magyarország ugyan nem vonzó célpont a migránsok számára, mégis az elmúlt időszakban 6000 tiltott határátlépést regisztráltak, és további több mint ötezer bevándorlót tartóztattak fel a magyar határnál – mondta.

Kontrát Károly szerint ebből is látszik, hogy a migrációs válság „nem múlt el”. Véleménye szerint „a küzdelem nagy lesz”, de a magyar kormány bízik az új Európai Bizottságban, hogy a határok védelmét kiemelt ügyként fogja kezelni.

Spöttle szerint a migrációs válság egyik hajtóereje, hogy az ún. NGO-szervezetek „bármit megtehetnek, a liberális, fősodratú média adja alájuk a lovat, nem egyszer nyomást helyezve a politikusra”. 

Fotó: ma7

Mint mondta, ezek a szervezetek szoros kapcsolatban állnak és „kéz a kézben együttműködnek” az embercsempészekkel.

Az embercsempészet manapság nagyobb üzlet, mint a drogcsempészet. Ezeket az embereket azonban átverik, megnyomorítják, hiszen a szebb élet reményében érkeznek, ám ebből a legtöbb esetben csak hiú ábránd marad – mert nem beszélik a nyelvet, nincs megfelelő iskolai végzettségük – mondta Spöttle, aki szerint meg kell állítani, hogy ezeket az embereket még szerencsétlenebbé tegyék, ha ugyanis Európába jönnek, döntő többségük elveszti a gyökereit, családjaikat, bűnözőkké válik, gyakran börtönben végzi.

Nógrádi György szerint a migráció finanszírozása addig tartható fenn, ameddig az adott ország „költségvetése bírja, s amíg a lakossága tűri.”

Spöttle ehhez hozzátette: Németország 2015 óta 100 milliárd eurót költött a migrációra. Ha ezt oda vittük volna, ahol a probléma gyökere van, akkor az emberekért és ezekért a régiókért sokkal többet lehetett volna tenni – húzta alá.

Kontrát Károly kiemelte a biztonság a legfontosabb közösségi érték, ezért áldozni kell. Azt szeretnénk, ha ebben a kérdésben Magyarország nem sziget lenne, hanem azt, hogy a többi uniós tagország is így vélekedjen – mondta.

Nógrádi
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék