2019. október 8., 14:50

Elítéli a hibridháborús gyakorlat székelyföldi megszervezését az RMDSZ elnöke

Elfogadhatatlannak tartja Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy Románia két magyar többségű megyéjében, a székelyföldi Hargita és Kovászna megyében szerveznek nagyszabású közös gyakorlatot a héten a román védelmi minisztérium, belügyminisztérium (MAI), a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a kormányőrség (SPP) és a különleges távközlési szolgálat (STS) katonái számára.

Fotó: Facebook

Az RMDSZ államfőjelöltje Ion Cristoiu publicista internetes műsorában ítélte el a Concordia 19 elnevezésű hadgyakorlat helyszínválasztását, állásfoglalását a Maszol.ro kolozsvári hírportál idézte kedden. A szimulációval ugyanis szerinte azt sugallják, hogy a térség lakói nemzetbiztonsági kockázatot jelentetnek.

"A hadseregnek természetesen gyakorlatoznia kell az ország területén. De szerintem elfogadhatatlan Botea tábornok magyarázata a székelyföldi helyszínválasztásra: Donbaszról és Dél-Oszétiáról beszélt mint hasonló helyzetekről. Ott, kérem, igazi háborúk zajlottak, amiről nálunk szó sincs" - mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette: ha valaki a hadsereg vezetőségéből a grúziai vagy az ukrajnai helyzetre asszociál Székelyföld esetében, az vagy félreértett valamit, vagy manipulálni próbál.

Az RMDSZ elnöke arra reagált, hogy Marian Botea dandártábornok, a hadsereg vezérkari főnökségének hadműveleti vezetője a Donyec-medencében és Dél-Oszétiában történtekkel példálózva támasztotta alá a székelyföldi művelet szükségességét. A forgatókönyv szerint egy sörgyár repült a levegőbe, szennyevő vegyi anyagok kerültek a légkörbe, a hadsereg és a különleges alakulatok pedig az elhárítást, a kárenyhítést és a mentést gyakorolják.

Székelyföld még csak nem is határos Ukrajnával, hanem az ország közepén található. Nem helyénvaló, hogy az állam nem tud mást kínálni, mint hibrid hadviselési gyakorlatot. Miért nem építik az infrastruktúrát? Harminc éve kínlódunk, nem jönnek a befektetők, de hova jöjjenek, ha nincs megfelelő infrastruktúra? A Hargita és Kovászna megyei emberek sértve érzik magukat, amiért ellenségesen viszonyul hozzájuk az állam, pedig ők is dolgosak, és nem hagyják el az országot"

- fejtette ki az RMDSZ elnöke.

A Maszol.ro az interjúnak azt a részét is idézte, amelyben Kelemen Hunor arról beszélt, hogy az RMDSZ mérései szerint öt év alatt a felére csökkent Klaus Iohannis államfő támogatottsága a romániai magyarok körében. Az RMDSZ elnöke ezt annak tulajdonította, hogy az elnökválasztáson legnagyobb eséllyel induló, második mandátumára pályázó államfő szerinte megválasztása óta egyetlen gesztust sem tett a magyar közösség irányába.

Az RMDSZ-nek a 2014-es elnökválasztás után végzett felmérései szerint a magyar választók 82-83 százaléka szavazott Klaus Iohannisra. Az idei EP-választások után végzett hasonló méréseik pedig már azt mutatták, hogy a jelenlegi államfő támogatottsága 40 százalékosra csökkent a romániai magyarok körében.

Emil Constantinescu, Ion Iliescu a második mandátumában, de még Traian Basescu is tett gesztusokat, Klaus Iohannis volt az egyetlen államfő, aki még egy üzenetet sem küldött a magyaroknak március 15-én. Nem világvége, de az emberek ezt megjegyzik"

- magyarázta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke emlékeztetett, hogy Klaus Iohannis sorra megtámadta az alkotmánybíróságon a romániai magyar közösséget kedvezően érintő jogszabályokat, például az oktatási törvény módosítását és a közigazgatási törvénykönyvet.

Megosztás

Címkék