Csak a magyar kisebbségekkel nem törődik az EU?
Az uniós intézmények általánosságban nem veszik figyelembe a kisebbségi törekvéseket. Romániában évtizedek óta küzdenek a székelyek autonómiájukért, azonban azokat a bukaresti kormány csaknem semmibe veszi, továbbra is hátrányosan megkülönbözteti a magyarságot.
Az utóbbi száz év jogküzdelmeit felidéző centenáriumi nagygyűlést, a Székelyföldnek területi autonómiát követelő tüntetést tartottak vasárnap Sepsiszentgyörgy főterén, amelyen a szónokok az 1918-as gyulafehérvári határozatban tett, máig beváltatlan autonómiaígéretet kérték számon Bukaresten – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.
– mondta el a hétvégi gyűlésről Tőkés László, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a műsorban.
Hozzátette: a katalóniai tüntetéseket juttatta eszébe, ahol százezrek sorakoztak fel a katalán ügy mellett, azonban természetesen a kettő összehasonlíthatatlan.
Tőkés László úgy fogalmazott, tiszteletben tartják Románia szuverenitását, azonban a románok politikai akarat hiányában ezt nem viszonozzák. Románia számára a magyarság felszámolása a cél – mondta az EMNT elnöke.
Hallgat az Európai Unió
Tudomásul vesszük, hogy az Európai Unióról szóló szerződések nem sorolják az unió hatáskörébe a kisebbségi jogok védelmét – mondta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Hozzátette: ugyanakkor észre kell venni azt, hogy miután Románia csatlakozott az EU-hoz, Székelyföldet ez a csatlakozás hátrányosan érintette.
A gazdasági leszakadás folytatódott, mivel gyakorlatilag az unió kohéziós politikát folytat – hangsúlyozta Izsák Balázs.
Harcolni kell az autonómia jogáért
Az európai intézmények többsége egyfajta mentségként szokták emlegetni, hogy a közösségi jogok nem tartoznak hatáskörükbe – mondta Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője. Emlékeztetett: a Magyarországgal szembeni Sargentini-jelentésben az egyik pont a kisebbségi jogokról szól, miszerint még mindig romagyilkosságok történnek hazánkban.
Hozzátette: a Romániáról szóló jelentésben pedig szó sem esik arról, hogy a magyar közösséget hány jogsértés éri. Súlyos emberi és jogi sérelmek esetén is kettős mércét alkalmaz az Európai Unió – hangsúlyozta Pászkán.
Elmondása szerint továbbra is folyamatosan jelezni kell azt, hogy a székely autonómiáról szóló kérdéseket nem tekinti a közösség lejártnak, ezekért tovább fognak harcolni, akár az EU-s intézményeknél is, különböző eljárásokban.
Tőkés László szerint általános érdektelenség sújtja az őshonos kisebbségeket Európában, azonban igaz az is, hogy mivel a magyarság az egyik legnagyobb kisebbség az EU-ban, ezért a magyar ügyekben válik nyilvánvalóvá az őshonos kisebbségek iránti érdektelenség.
Hangsúlyozta: valóban megnyilvánul a kettős mérce az EU egyes intézményei részéről az autonómiatörekvések ügyében.
A Magyar Közösség Pártja 2014 év végén hozta nyilvánosságra A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei című közel 70 oldalas dokumentumát. A korábbi években más szervezetek is közzétettek hasonló dokumentumot. A Kerekasztal tervezete nemzeti tanácsokban, nemzeti közösségekben gondolkodik, a Most-Híd megmaradt a perszonális autonómiánál, a nyelvhasználattal, továbbá oktatási és kulturális jogokkal foglalkozik, addig az MKP a tömbben élő magyarságnak területi elvű önigazgatási modellt kínál, ami mindenképpen előrelépés a korábbi dokumentumokhoz képest. Az alkotmány ugyan nem zárja ki egy ilyen területi jellegű önigazgatási modell kialakítását, viszont a törvénymódosításhoz parlamenti háttér, támogatás kellene. Az MKP koncepciója a tömbmagyarság részére egy olyan önigazgatási modellt kínál, aminek komoly jogkörei lennének az általános kisebbségi jogokon túl a kultúra, az oktatásügy és a nyelvhasználat kérdéseit illetően. Fontos állami hatáskörök kerülnének át a különleges jogállású regionális egységhez. Az etnikai szempontokon túl ez nem irányulna semmiféle Szlovákiában élő, más nemzetiségű polgár ellen, hiszen a szlovákságnak is érdeke az, hogy a regionalizmus megvalósuljon Szlovákiában. Mindenkinek a megélhetése, a gazdasági lehetőségeinek az összessége, az életszínvonala fontos, ezért a mostohán kezelt Dél-Szlovákiában élő szlovákok is a magyarokhoz hasonlóan elszenvedik a gazdasági problémákat, a nagy munkanélküliséget. Az MKP dokumentuma lehetőséget kínál arra is, hogy a beszedett adók helyben kerüljenek felhasználásra, fejleszthető legyen az infrastruktúra, a beruházókat tájainkra vonzó utak épüljenek, azaz fellendülhessen a régió, ami valamennyi adott térségben élő embernek az érdeke. (kzs)
