A határontúli magyar képviselet csak tisztán magyar etnikai pártokkal képzelhető el - helyszíni tudósítás a Magyar Állandó Értekezlet XVIII. üléséről
A Diaszpóra Tanács csütörtöki ülése után ezúttal a Magyar Állandó Értekezletnek adott otthont a budai Várkert Bazár. A MÁÉRT nagy része ugyan nem volt sajtónyilvános, de a plenáris ülést lezáró sajtótájékoztatót követően a médiának is lehetősége volt interjúkat készíteni a résztvevőkkel. A ma7 újságírói ott voltak a nemzetstratégiai jelentőségű eseményen.
Cikkünk folyamatosan frissül, később videóinterjúkkal is jövünk!
A Magyar Állandó Értekezlet a Kárpát-medencei magyarság életében meghatározó esemény, hiszen az elszakított nemzetrészek képviselői és a magyar kormány itt jelölik ki azokat vezérfonalakat, amelyek a következő években meghatározzák a nemzetpolitikát.
Orbán Viktor a délelőtt folyamán tartott előadásában kihangsúlyozta, az elszakított magyarság eredményes politikai képviselete csak etnikai pártok formájában valósulhat meg,
ugyanakkor kiemelte, a határon túli régiók gazdasági fejlesztése nélkül nem képzelhető el a magyar jövő ezeken a területeken. A miniszterelnök hozzátette, Magyarország szomszédainak meg kell értenie, az ország nemzeti és gazdasági megerősödése nem fenyegetés, hanem lehetőség. Lehetőség arra, hogy Közép-Európa államai egyre nagyobb figyelmet kapjanak az európai közösség soraiban.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke:
A plenáris ülésen, a korábbiaknak megfelelően, idén is zárónyilatkozatot fogadtak el. A MÁÉRT tagszervezetei többek között az alábbi elvekben és célkitűzésekben állapodtak meg:
Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke
Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes a sajtótájékoztató elején elmondta, a Máért teljes konszenzussal ért véget, beleértve a magyarországi ellenzéki pártok képviselőit is, bár, s ezt Semjén nem felejtette el kihangsúlyozni, a Demokratikus Koalíció nem volt jelen a rendezvényen.
A magyar nemzetpolitika fontos eredménye ez a konszenzus, jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, a magyar nemzetpolitikának több fontos pillére van. Ezek a nemzeti identitás megerősítése, a gazdaságfejlesztés, a határon kívül rekedt magyarok honosítása (itt Semjén a nem EU-tagországokból származó magyarok szavazati jogát emelte ki).
Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes:
Semjén leszögezte, "bárhol, bármikor" készek tárgyalni az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel, hiszen a kárpátaljai magyarság érdeke ezt kívánja.
Végezetül elmondta, a MÁÉRT a tisztán magyar etnikumú pártok fóruma kell, hogy legyen, és ezen nem is kívánnak változtatni a jövőben sem.
Potápi Árpád János, beszédében a nemzetstratégiai jelentőségű Kőrösi Csoma-, illetve Petőfi-ösztöndíjprogramot méltatta.
– jelentette ki Potápi.
Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár
Mind a tizenötmillió magyar határon túli, jelentette ki az államtitkár. Ez az identitásunk egy olyan pontja, amely a többi nemzettől megkülönböztet minket. A magyar kormány és határon túli partnerei arra törekednek, hogy a nemzet a XX. század egyik veszteséből, a XXI. század győztese váljék. Az államtitkár elmondta, a MÁÉRT összes résztvevőjét meghívták a Puskás Stadion nyitómeccsére, és nagyon sokan el is fogadták a meghívást. Újságírói kérdésre Potápi elmondta, a határon túli programok folytatódnak ezután is, a 2012-ben indult tematikus évek sorozata szintén megvalósul jövőre is, "az erős magyar közösségek éve" lesz 2020.
