A DK megvonná a szavazati jogot a határon túli magyaroktól az EP-választáson
A párt ellenzi, hogy az unión kívül élő magyar állampolgárok is szavazzanak a jövő évi európai parlamenti választáson. Gréczy Zsolt országgyűlési képviselő azzal magyarázta ezt, hogy aggódnak a határon túli magyarságért.
Attól tartunk, hogy „harapófogóba” kerülnek a határon túli magyarok. Ez most különösen igaz az Ukrajnában élő magyar kisebbségre, akikért komolyan aggódni kell – mondta Gréczy Zsolt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Úgy véli, azoknak kellene szavazniuk Magyarországon egy európai parlamenti választáson, akik vállalják a későbbi következményeket. Szerinte egy Európai Unión kívüli ország állampolgára nem tudja azért vállalni a felelősséget, hogy milyen viszonya lesz Magyarországnak az Európai Unióval, vagy milyen költségvetési források állnak majd rendelkezésre 2020-ban.
Európai uniós törekvés
„A Demokratikus Koalíció a kezdetek óta a határon túli magyarság ellen politizált”– mondta Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa. Hozzátette, a pártban az „álszentség” mutatkozik meg, hiszen számos alkalom példa arra, hogy a magyar nemzethez tartozó társai ellen lép fel.
Hangsúlyozta, itt egy európai uniós törekvésről van szó, amelyet még júniusban a nagykövetek tanácsa fogadott el, és valószínű, hogy az Európai Parlament is megszavazza. Ennek értelmében az unión kívüli harmadik országokhoz tartozó uniós állampolgárok, akik rendelkeznek kettős állampolgársággal, szavazhatnak majd a májusi európai parlamenti választáson – magyarázta Deák Dániel.
A magyar nemzet egyesítése
Mint mondta, ez egy lehetőség, amely nem kötelező. Megjegyezte, az már azonban a magyarországi választásokon is jól látszott – a jelenlegi Ukrajnában zajló eseményektől eltekintve –, hogy ez a rendszer jól működik. Úgy véli, a magyarságtudathoz hozzátartozik, hogy a Magyarországot érintő kérdésekben a határon túli magyar közösségnek is van joga beleszólni.
A jelenlegi magyar nemzeti kormány első törekvései között is ez szerepelt, hogy egyesíti politikai szinten a magyar nemzetet – hívta fel a figyelmet a szakértő, és hozzátette, ez egy fontos uniós alapelv, amely nemcsak Magyarországon, de más nyugat-európai országokban is megmutatkozik. Úgy véli, példaértékű, hogy az Európai Unió is erre ösztönzi a tagállamokat, és azokat a szabályokat érvényesítik az európai parlamenti választások tekintetében, amelyeket a tagállamok többsége a nemzeti választásaik során is alkalmaz.
Nemzeti konszenzus van kialakulóban
Szerinte a DK szűk balliberális szavazótábornak akar politizálni, és egyedül képvisel egy jelentősen markáns, bevándorláspárti álláspontot. Ahhoz az 5 és 10 százalék közötti szavazótáborhoz szólnak, akiknek a támogatása elég ahhoz, hogy bejussanak az Országgyűlésbe. Hozzátette, a DK egy „ridegpárti” jelleget folytat, és emiatt csak egy politikai tényező a párt, ezen túlmutató szavazatszerzési lehetőség nincs.
Deák Dániel rámutatott, nemzeti konszenzus kezd kialakulni a határon túli magyarok ügyében, hiszen már az MSZP és más balliberális pártok sem támadják élesen a magyar kormány nemzetpolitikáját, azonban a DK arra törekszik, hogy ezt a nemzeti egyetértést megtörje.
