2015. július 15., 15:24

Hatvanöt év után újra látogatható a vilniusi Szent László-kápolna

VILNIUS. A litván főváros Szent Szaniszló és Szent László katolikus székesegyházában hatvanöt év után, idén júniustól újra látogatható a magyar király tiszteletére épített kápolna, melynek oltárán újra látható Szent László szobra – tájékoztatott a vilniusi magyar nagykövetség.
A Szent László-kápolna felújítási tervével kapcsolatos folyamatos egyeztetések első részeredményeként Gintaras Grušas vilniusi érsek és Virginijus Èesnulevièius, a székesegyház plébánosa lehetővé tette, hogy az oldalkápolnák részleges átrendezésével a lovagkirály szobra – egyelőre még felújítás nélkül – látható legyen a hívek és a látogatók számára, így Szent László ünnepére a kőalakot eltakaró leplet eltávolították.

A 18. században klasszicista stílusban megépült főtemplomot – amely a pusztulások miatt a székesegyház negyedik épülete – és benne a Szent László-kápolnát 1950-ben a szovjet hatalom bezáratta. Az épületben központi utasításra először autószerelő műhelyt, majd Sztálin halála után, 1953-ban építészeti múzeumot és képtárat, később koncerttermet alakítottak ki.

A litván katolikus egyház 1989-ben kapta vissza az épületet, mely újraszentelését követően ismét a balti ország első számú katolikus szentélyévé vált. A Szent László-kápolnát, mely a székesegyházba lépve bal oldalt az első a kápolnák sorában, újranyitották, de az oltárt és rajta Szent László szobrát lepellel takarták el. A kápolnába a torinói halotti lepel másolata került, a karácsonyi és húsvéti időben pedig a betlehemi jászol, illetve a szentsír kapott itt helyet, így a magyar király oltáron elhelyezett szobra hosszú évekig nem volt látható.

Ahhoz, hogy a kápolnát eredeti funkciójában újranyitották, és Szent László szobra ismét látható, nagyban hozzájárultak a Homoki Mária által vezetett Litvániai Magyarok Báthory István Kulturális Szövetsége és a vilniusi magyar nagykövetség erőfeszítései, továbbá Kuzmányi István teológus 2005–2007 között Vilniusban tartott magyar–litván kapcsolatokról szóló ismeretterjesztő előadásai, illetve a Magyarországról ezt követően tíz alkalommal szervezett és vezetett zarándoklatai.

A folyamatot nagyban segítette Erdő Péter bíboros 2013-as litvániai látogatása Samogitia régió evangelizálásának 600. évfordulója alkalmából, melynek során Ferenc pápa különleges küldötteként ellátogatott a székesegyház Szent László-kápolnájába, és megtekintette a szobrot. Orbán Viktor miniszterelnök 2014. novemberi vilniusi útján magyar részről felvetette a kápolna felújítása lehetőségének megvizsgálását.

Az első Szent László-kápolnát Jogaila (Jagelló) litván fejedelem (később II. Ulászló néven lengyel király) építtette a vilniusi székesegyházban a 14. század végén. A pogány fejedelem a keresztségben a szent magyar király pártfogását kérve a László (litvánul Vladislovas, lengyelül Władysław) nevet vette fel. Ekkortól honosodott meg Szent László tisztelete a Litván Fejedelemség területén. Jagellónak (akkoriban már II. Ulászló néven lengyel király volt) a lovagkirály iránti tiszteletéről tanúskodik, hogy miután Luxemburgi Zsigmond közbenjárására a pápa 1407-ben búcsúengedélyt adott a váradi székesegyháznak, 1412-ben és 1413-ban a magyar uralkodóval együtt Nagyváradra, a szent sírjához látogatott. Az első zarándoklat alkalmával Jagelló a Debrecen és Várad közötti utat gyalogszerrel tette meg. A történelmi jelentőségű látogatásról Jan Długosz lengyel történetíró krónikája tanúskodik. Bihari Sándor festőművész 19. század végén készült Vaszary-díjas festményén ábrázolta az ünnepi eseményt.
Megosztás