2017. november 4., 15:49

Hatvanegy éve támadt a magyar szabadságra a szovjet hadsereg

61 évvel ezelőtt, ezen a napon, 1956. november 4-én – ami akkor vasárnapra esett – hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői – nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek – felvették a harcot.
201711041556130.00000000000000000000000000000000000000000000000001a_tank_1.jpg
Galéria
+2 kép a galériában

Kádár János 1956. október 30-án lett Nagy Imre kormányának államminisztere. November 1-én rádióbeszédében ő jelentette be az új párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megalakulását. Részt vett azon a kabinetülésen, amely a Varsói Szerződésből való kilépést és a semlegesség deklarálását tárgyalta. Az ott hozott döntéseket támogatta. Még aznap este a kormánnyal való egyeztetés nélkül tárgyalni indult a szovjet nagykövetségre, innen a tököli szovjet parancsnokságra, majd Moszkvába távozott. Ott értesült a készülő szovjet intervencióról és Nagy Imre tervezett eltávolításáról. A szovjet pártelnökség Kádárt és Münnich Ferencet vette számításba, amikor a beavatkozás nyomán létrehozandó politikai központra (elsősorban a kormányra) gondoltak. Kádárt támogatta Tito jugoszláv elnök is. November 3-án, az SZKP elnöksége a Jugoszláviából visszatérő Hruscsov és Kádár jelenlétében véglegesítette az új kormány összetételét és programjának alapvonalait is. Megállapodás született arról, hogy Rákosi nem térhet vissza a hatalomba, de Nagy Imrével sem lehetséges a politikai kompromisszum. Kádár bírálta a szovjet vezetés korábbi gyakorlatát, amelyben kizárólag a volt moszkvai emigránsokra támaszkodott.

November 4-i nyilatkozatát a Nagy Imre-kormányból való kilépésről és az ún. Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakításáról, valamint az új kormány programját Moszkvában fogalmazták - orosz nyelven. A program október 23-át még a Rákosi-Gerő-rendszer hibái elleni jogos tömegmozgalomnak nevezte, amelyet csak utóbb s a Nagy-kormány gyengesége miatt torzítottak el a "reakciós erők". A kormány programjába bekerült több szociális követelés, az általános amnesztia ígérete, a munkás-önigazgatás, az egyéni parasztság támogatása, a beszolgáltatás eltörlése, a kisipar és kiskereskedelem támogatása. Utalás történik a többpártrendszer kiépítésére és arra, hogy "a rend helyreállítása után" az új kormány által "segítségül hívott" szovjet csapatokat az országból kivonják.

A szovjet csapatok megszállják Magyarországot

  • Hajnalban Románia felől újabb szovjet csapatok lépik át a magyar határt. Az intervenciót Leljusenko vezérezredes irányítja. Az ungvári rádió a `Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány` felhívását sugározza.
  • 4.15-kor megindul a szovjet csapatok általános támadása. A fővárost K. Grebennyik gárdavezérőrnagy öt hadosztállyal támadja. Nagy Imre nem ad parancsot az ellenállásra.
  • 5.20-kor hangzik el először Nagy Imre rövid, segélykérő rádióbeszéde, melyet többször megismételnek angolul, franciául, németül, oroszul, csehül és lengyelül is.
  • 6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre menekülnek a Nagy Imre-kormány tagjai. Mindszenty József az amerikai követségen kap menedékjogot. Bibó István a magyar kormány egyetlen, az országgyűlés épületében tartózkodó képviselője. A szovjetek elfoglalják a HM és a BM épületét, majd körülzárják a Parlamentet.
  • 7-8 óra között a Jutadomb környékén a nemzetőr-alakulatok visszafordulásra kényszerítik a foglyul ejtett magyar tárgyalóküldöttséget szállító szovjet menetoszlopot, ezért később Maléter Pált és társait helikopterrel szállítják Tökölről Mátyásföldre.
  • 7.57-kor magyarul, angolul, németül és oroszul hangzik el a rádióban az Írószövetség segélykérő felhívása.
  • A Széna téren, a Royal Szállónál, a Blaha Lujza téren, a Garai utcában, a Thököly úton, a Budaörsi úton, Kispesten, Pestlőrincen, Soroksáron, Pesterzsébeten, a Tűzoltó utcában, Nagyvárad térnél, Déli pályaudvarnál és Csepelen a nemzetőrség szembeszáll a támadással. A Corvin köziek súlyos harcokat vívnak az Üllői út, Práter utca, Kisfaludy utca környékén. Mind a szovjetek, mind a nemzetőrök komoly veszteségeket szenvednek. Több száz magyar állampolgárt a Szovjetunióba deportálnak.
  • A szovjetek váltakozó erősségű ellenállás után elfoglalják Kecskemétet, Szombathelyet, Pécset, Székesfehérvárt, Békéscsabát, Miskolcot, Szolnokot, Debrecent és Győrt. Körbeveszik Tatabányát, Oroszlányt, Esztergomot, Dorogot.
  • Kádár Jánost és Münnich Ferencet Moszkvából katonai repülőgéppel Szolnokra viszik.
  • New Yorkban a szovjet intervenció hírére összehívják az ENSZ Biztonsági Tanács ülését.
201711041556130.00000000000000000000000000000000000000000000000001a_tank_1.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.