2016. október 29., 17:12

Hatvan éve történt: 1956. október 29.

BUDAPEST. Mi történt hatvan évvel ezelőtt? Korabeli hírügynökségi anyagok segítségével napról napra bemutatjuk, mi történt Magyarországon a forradalom idején.
201610291437480.00000000001a_1956_1.jpg
Galéria
+5 kép a galériában

„Egy bátor nép a történelem menetének új irányt adott”

Címlapon hozza a magyar felkelők győzelmét a nyugati sajtó, a hírrovatokat úgyszólván teljesen kitöltik a Magyarországról érkezett jelentések és fényképek.

A Times arról ír Győz a magyar nép cím alatt, hogy „a nemzet lerombolta börtönének rácsait. A magyarság megérte azt, hogy a kormány behódolt követelései előtt”. A Daily Herald szerint Sztálin halála óta Moszkva még nem élt át ekkora megpróbáltatást.

A New York Times vezércikkében az olvasható, hogy Magyarország „lovagias és bátor szabadságharcosai ezzel sokat nyertek, országuknak és a szabadság diadalában reménykedő minden embernek. A világ sohasem lesz az, ami volt, akármi történik most már Magyarországon. Egy bátor nép a történelem menetének új irányt adott.”

Nem bíznak a szovjetek kivonulásában

A belügyminiszter, Münnich Ferenc bejelenti az ÁVH feloszlatását és egy „új, egységes, demokratikus rendőrség” szervezését.

A Magyar Távirat i Iroda és a Szabad Nép hétfő reggeli száma (amelyet már a Kossuth-címer díszít) arról ír, hogy a szovjet csapatok megkezdték a kivonulást, ezzel szemben 16 órakor a Szabad Európa rádióban még azt jelentik: a szabadságharcosok lábhoz tett fegyverrel várják a budapesti kormány ígéretének valóra válását, valamint hogy hétfőn szovjet harckocsik újabb támadást intéztek egy kaszárnya ellen, ahol több ezer munkáskatona és diák tartja állásait.

A felkelők többnyire fenntartással és gyanakvással fogadják a csapatkivonásáról szóló kormánybejelentést. „A közhangulat ebben foglalható össze: akkor hisszük, ha látjuk” – kommentált a Szabad Európa rádió.

A képet árnyalja Sepilo szovjet külügyminiszter hétfőn esti kijelentése, mely szerint a szovjet csapatokat csak akkor vonják ki Budapestről, ha a felkelők leteszik fegyvereiket. Sepilov azt nem volt hajlandó közölni, hogy a szovjet csapatok teljesen eltávoznak-e Magyarországról, ahogyan azt Nagy Imre megígérte.

Adakozik a Nyugat

Ausztriában, Svájcban, Németországban, Amerikában az emberek sorban állnak a kórházak előtt, hogy vért adjanak a magyar szabadsághősöknek. Hétfőn folyamatosan gyógyszerrel, vérplazmával, élelmiszerrel, ruhaneművel megrakott teherautók haladnak át a magyar határon. Szeretetadományok érkeznek a szabad világ minden részéből Bécsbe, ahonnan azokat a magyar városokba továbbítják.

Az egész amerikai nép megmozdul a magyar szabadságharc megsegítésére. Egy nyugalmazott tengernagy vezetésével megalakul a „Leigázott népek felszabadítását szolgálók bizottsága”, melynek egyre több nagyvárosban alakulnak meg a helyi szervezetei.

Diákmegmozdulások Európa-szerte

Az AFP jelenti, hogy hétfőn délelőtt Rómában incidensekre került sor a magyar felkelők mellett tüntető diákság megnyilatkozásain. Mintegy ötvenezer diák és egyetemi hallgató vonult fel Róma utcáin. A tüntetők piros-fehér-zöld zászlókat vittek magukkal, egy vörös zászlót pedig elégettek. „Éljen a magyar szabadság! Le az oroszokkal!” – kiáltozták.

A kommunista párt székháza elé akartak vonulni, de a rendőrség feltartóztatta őket.

Varsóban több ezer egyetemista és munkás tüntet a magyar követség előtt és koszorút helyeznek el a magyar felkelés mártírjainak emlékére.

A svájci diákok nyilvános gyűléseket szerveznek, amelyeket a tervek szerint Bernben és Zürichben tartanak majd meg, hogy kifejezzék együttérzésüket magyar társaikkal. Úgy döntenek, hogy a Vöröskereszttel együttműködve gyűjtést indítanak.

Összekap a Szabad Nép és a Pravda

Ellentétek mutatkoznak a magyarországi és a Szovjetunió-béli kommunista lapok között. A Pravda legutóbbi számában „A népellenes kaland összeomlása Magyarországon” címmel közöl cikket a magyar helyzetről, mire a Szabad Nép hétfői számában így reagál: e felfogás súlyos tévedés, ami Budapesten történt, nem volt sem népellenes, sem kaland és nem is omlott össze. A szabadságharcosokban az igazi hazaszeretet és demokrácia eszméi égtek, nem pedig az elnyomás és reakció – írják.

201610291437480.00000000001a_1956_1.jpg
Galéria
+5 kép a galériában
Megosztás