Hatvan éve történt: 1956. október 29.
„Egy bátor nép a történelem menetének új irányt adott”
Címlapon hozza a magyar felkelők győzelmét a nyugati sajtó, a hírrovatokat úgyszólván teljesen kitöltik a Magyarországról érkezett jelentések és fényképek.
A Times arról ír Győz a magyar nép cím alatt, hogy „a nemzet lerombolta börtönének rácsait. A magyarság megérte azt, hogy a kormány behódolt követelései előtt”. A Daily Herald szerint Sztálin halála óta Moszkva még nem élt át ekkora megpróbáltatást.
A New York Times vezércikkében az olvasható, hogy Magyarország „lovagias és bátor szabadságharcosai ezzel sokat nyertek, országuknak és a szabadság diadalában reménykedő minden embernek. A világ sohasem lesz az, ami volt, akármi történik most már Magyarországon. Egy bátor nép a történelem menetének új irányt adott.”
Nem bíznak a szovjetek kivonulásában
A belügyminiszter, Münnich Ferenc bejelenti az ÁVH feloszlatását és egy „új, egységes, demokratikus rendőrség” szervezését.
A Magyar Távirat i Iroda és a Szabad Nép hétfő reggeli száma (amelyet már a Kossuth-címer díszít) arról ír, hogy a szovjet csapatok megkezdték a kivonulást, ezzel szemben 16 órakor a Szabad Európa rádióban még azt jelentik: a szabadságharcosok lábhoz tett fegyverrel várják a budapesti kormány ígéretének valóra válását, valamint hogy hétfőn szovjet harckocsik újabb támadást intéztek egy kaszárnya ellen, ahol több ezer munkáskatona és diák tartja állásait.
A felkelők többnyire fenntartással és gyanakvással fogadják a csapatkivonásáról szóló kormánybejelentést. „A közhangulat ebben foglalható össze: akkor hisszük, ha látjuk” – kommentált a Szabad Európa rádió.
A képet árnyalja Sepilo szovjet külügyminiszter hétfőn esti kijelentése, mely szerint a szovjet csapatokat csak akkor vonják ki Budapestről, ha a felkelők leteszik fegyvereiket. Sepilov azt nem volt hajlandó közölni, hogy a szovjet csapatok teljesen eltávoznak-e Magyarországról, ahogyan azt Nagy Imre megígérte.
Adakozik a Nyugat
Ausztriában, Svájcban, Németországban, Amerikában az emberek sorban állnak a kórházak előtt, hogy vért adjanak a magyar szabadsághősöknek. Hétfőn folyamatosan gyógyszerrel, vérplazmával, élelmiszerrel, ruhaneművel megrakott teherautók haladnak át a magyar határon. Szeretetadományok érkeznek a szabad világ minden részéből Bécsbe, ahonnan azokat a magyar városokba továbbítják.
Az egész amerikai nép megmozdul a magyar szabadságharc megsegítésére. Egy nyugalmazott tengernagy vezetésével megalakul a „Leigázott népek felszabadítását szolgálók bizottsága”, melynek egyre több nagyvárosban alakulnak meg a helyi szervezetei.
Diákmegmozdulások Európa-szerte
Az AFP jelenti, hogy hétfőn délelőtt Rómában incidensekre került sor a magyar felkelők mellett tüntető diákság megnyilatkozásain. Mintegy ötvenezer diák és egyetemi hallgató vonult fel Róma utcáin. A tüntetők piros-fehér-zöld zászlókat vittek magukkal, egy vörös zászlót pedig elégettek. „Éljen a magyar szabadság! Le az oroszokkal!” – kiáltozták.
A kommunista párt székháza elé akartak vonulni, de a rendőrség feltartóztatta őket.
Varsóban több ezer egyetemista és munkás tüntet a magyar követség előtt és koszorút helyeznek el a magyar felkelés mártírjainak emlékére.
A svájci diákok nyilvános gyűléseket szerveznek, amelyeket a tervek szerint Bernben és Zürichben tartanak majd meg, hogy kifejezzék együttérzésüket magyar társaikkal. Úgy döntenek, hogy a Vöröskereszttel együttműködve gyűjtést indítanak.
Összekap a Szabad Nép és a Pravda
Ellentétek mutatkoznak a magyarországi és a Szovjetunió-béli kommunista lapok között. A Pravda legutóbbi számában „A népellenes kaland összeomlása Magyarországon” címmel közöl cikket a magyar helyzetről, mire a Szabad Nép hétfői számában így reagál: e felfogás súlyos tévedés, ami Budapesten történt, nem volt sem népellenes, sem kaland és nem is omlott össze. A szabadságharcosokban az igazi hazaszeretet és demokrácia eszméi égtek, nem pedig az elnyomás és reakció – írják.




