Háromszáz éve koronázták meg Czestochowában a Fekete Madonna kegyképet

Czestochowát évente hívek milliói keresik fel, a világ egyik legismertebb Mária-kegyhelyének, Lengyelország legfontosabb zarándokhelyének számít. 2011 óta ide szervezik minden évben a Fekete Madonna elnevezésű magyar - vonatos - zarándoklatokat is.

Miközben a világ többi Mária-kegyhelyének népszerűsége az egyház által elismert Szűzanya-jelenésekkel függ össze, Czestochowa népszerűségét nem az ilyen eseményekhez, hanem a Fekete Madonna csodaképéhez, az ezzel összefüggő Mária-kultuszhoz kötik.

A kolostort 1382-ben alapították, amikor Nagy Lajos magyar király - aki 1370-ben a lengyel trónt is örökölte - röviddel a halála előtt tizenhat márianosztrai pálos szerzetest küldött Czestochowába.

A Mária-kegykép valószínűleg nem sokkal ezután került ide: a krónikák szerint 1382 augusztusában Opolei László, Nagy Lajos király unokaöccse és lengyelországi helytartója a tatárok ostromolta Belz (mai Ukrajna) várából menekítette el a pálosokhoz.

A kegykép eredetéről nem maradtak fenn megbízható adatok. A legenda szerint Szent Lukács evangélista festette meg még Mária életében, Jézus názáreti házában a szent család által használt asztallapon. A hagyomány szerint a képet Szent Ilona császárnő a 4. század elején Konstantinápolyba vitette, majd 803-ban egy rutén fejedelem birtokába került, attól kezdve Belzben őrizték. Léteznek viszont a kép vándorlásának más feltételezett útvonalait említő elméletek is.

Az új czestochowai kolostor környékén gyorsan terjedt az ikonhoz kapcsolódó Szűzanya-kultusz. Jan Dlugosz lengyel krónikás 1480-ban többek között magyar, morvaországi és csehországi zarándokokat sorolt fel azok között, akik Mária "elképesztő, itt történt csodái miatt idesietnek".

1430-ban a kolostort rablók támadták meg, a kép akkor valószínűleg súlyosan megrongálódott. A felújítás során az eredeti mintát követve átfestették. A restaurálást II. Ulászló lengyel király rendelte el, aki egyes források szerint elsőként vetette fel a Fekete Madonna megkoronázásának gondolatát. A czestochowai madonna előtt nagy tisztelettel adózott Ulászló első felesége, Nagy Lajos király lánya, Szent Hedvig.

Czestochowa az 1655-ös svéd ostrom után vált a lengyel hazafiság és a vallásszabadság jelképévé, mert a látszólag reménytelen csatahelyzetben a kolostor sikeres védelme fordulópontot jelentett az 1660-ig tartó svéd-lengyel háborúban. II. János Kázmér lengyel király 1656-ban az akkori Lengyelország egyik központjában, Lembergben a pápai legátus jelenlétében Lengyelországot felajánlotta Máriának.

Az ikonban megtestesített Mária-kultusz a török elleni háborúk idején is eleven volt: az 1683-as bécsi csata előtt Sobieski János lengyel király Czestochowában a Fekete Madonna védelmét kérte, és az ikon pajzs formájú mását ő és katonái szívükön hordozták. Miután Sobieski vezényletével megállították a török veszedelmet, a bécsi diadal napját, szeptember 12-ét XI. Ince pápa Mária-ünnepnek nyilvánította.

A 1717. szeptember 8-án XI. Kelemen pápa által küldött koronával Czestochowában megkoronázták a Fekete Madonna képét, ezt az egyháztörténészek a II. János Kázmér által tett fogadalom teljesítéseként, Mária közbenjárásának megerősítéseként értelmezik. A koronázás az első ilyen jellegű, Rómán kívül megtartott ceremónia volt.

A Fekete Madonna kiemelt helyet foglal el a legújabb kori lengyel történelemben is. II. János Kázmér fogadalmát a II. világháború után, 1945-ben Czestochowában megújították. Az August Hlond bíboros, prímás vezette ceremónián mintegy egymillió lengyel gyűlt össze. Hasonló tömeg imádkozott a kolostornál 1956 augusztusában, amikor Lengyelországot a kommunista hatalom által internált Stefan Wyszynski bíboros kezdeményezésére újból Mária oltalmába ajánlották, és elindítottak egy nagyszabású lelkipásztori programot a nemzet megújulására.

A kegykép másolatát a szerzetesek Wyszynski kérésére 1957-ben missziós körútra vitték, a hívek országszerte imádkoztak előtte. 1966-ban a hatóságok elkobozták a képet, aminek híre úgy terjedt el, hogy "a Fekete Madonnát letartóztatták". A vándorikon visszakerülhetett a kolostorba, de a hatalom megakadályozta a missziós körút folytatását. A pálosok ezután hat éven keresztül üres képkerettel járták a lengyel egyházközségeket, de a hívek így is lelkesen imádták az ereklyét. Az ikon 1972-től ismét vándorútra indulhatott, imádása azóta is tart.

Idén júliusban a Fekete Madonnán elhelyezték az eredeti koronák Ferenc pápa által megáldott, az egyik olaszországi egyházmegye által készíttetett másolatait. Az eredeti ékszereket ugyanis 1909-ben máig ismeretlen tettesek ellopták, helyükre 1910-ben a következő pápa, X. Piusz által adományozott ékszerek kerültek, majd később más, adományozott ékszerek váltották ezeket.

Egy másik, a magyar és a lengyel címerrel díszített, korábban Czestochowában megáldott koronát idén júniusban Erdő Péter bíboros, prímás a budapesti Szent István-bazilikában a Fekete Madonna képének azon másolatára helyezett, amelyet a budapesti szentély 2011-ben ajándékba kapott.

A lengyel szenátus döntése nyomán az idei évet a Fekete Madonna megkoronázásának 300. évfordulója évének nyilvánították, ennek során számos művelődési és lelkipásztori kezdeményezést valósítanak meg országszerte. Szombaton a czestochowai központi megemlékezéseken az egyházi méltóságok mellett lengyel állami vezetők, köztük Andrzej Duda elnök és Beata Szydlo kormányfő is részt vesznek.