2014. szeptember 6., 08:15

Háromnapos búcsút tartanak Mátraverebély-Szentkúton

A Kisboldogasszony napjához kapcsolódó, szombaton kezdődő háromnapos búcsún a ferencesek hálát adnak azért, hogy 1989 szeptembere óta újra él ferences közösség Mátraverebély-Szentkúton - tájékoztatott a Ferences Sajtóközpont vezetője.

Szerdahelyi Csongor elmondta: a búcsú szombat délelőtt kezdődik Mária-köszöntővel, rózsafüzér imádsággal és gyónási lehetőséggel. Szentmisék 11, 18 és 24 órakor lesznek.

Vasárnap délelőtt folyamatosan gyóntatnak a ferences atyák. Bartal Tamás felvidéki premontrei apát misézik, majd a katekézist Keresztes Szilárd püspök tartja, témája a lelkiismeret. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Dobszay Benedek ferences tartományfőnök lesz.

Hétfőn, Kisboldogasszony napján a katekézist Udvardy György pécsi püspök tartja a személy méltóságáról. Az ünnepi szentmisét is a pécsi püspök vezetésével mutatják be.

A szentmise után adja át Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója a segélyszervezet ajándékát, a kegyhely elsősegély-helyiségének új berendezését, benne egy defibrillátort.

Mátraverebély-Szentkút Magyarország legősibb és leglátogatottabb kegyhelye. A hagyomány szerint Mátraverebély határában, a kunok elől menekülő Szent László király lova patájának nyomából fakadt a mai szent kút. Úgy tartják, hogy az 1100-as években jelent meg először itt a Szűzanya, és a kút vizével meggyógyított egy néma pásztorfiút.

A szent kútnál 1705-ben épült fel az első kőkápolna, majd 1758 és 1765 között építette fel Almásy János fogadalomból a mai barokk kegytemplomot.

A ferencesek a 13. századtól lelkipásztorkodtak Szentkúton. 1950-ben a kolostort államosították, és 1989-ig szociális otthonként működött, amikor visszakapta rend.

A katolikus egyház Szűz Mária születésnapját ünnepli Kisboldogasszony napján vagy régiesen Kisasszony napján. Az ünnepet szeptember 8-án, illetve a hozzá közelebb eső hétvégén tartják.



Megosztás