Harmincöt éve indult az űrbe Farkas Bertalan

Az Interkozmosz-program keretében vált űrhajóssá és űrkutatóvá, ahogy fogalmaz, szinte meglepetésszerűen: a 60-as évek közepétől kezdődött programban a szovjet kormány felajánlotta, hogy a volt szocialista országok kutatói, mérnökei részt vegyenek benne. Akkor azonban még nem volt szó arról, hogy űrhajósok is lesznek közöttük - fejti ki.

A kiválasztási folyamat évekig tartott, 1976-ban a vadászpilóták között kezdték keresni a leendő űrhajósokat. Először 95-en kerültek be a programba, végül heten maradtak. „Hét űrhajósjelöltből 1977 decemberében egy szovjet orvosi bizottság négy embert választott ki, Magyari Bélát, Buczkó Imrét, Lacit és engem, és ’78 január közepétől február közepéig a Csillagvárosban éltem” - magyarázza.

Az egy hónapos kiképzés után ketten maradtak Magyari Bélával, de végül Farkas Bertalant választották. 1980. május 26-án indultak útnak, és ezzel kezdetét vette a magyar szempontból leghíresebb űrprogram. Munkáját több magyar kutatóintézet segítette. Orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési kísérleteket és megfigyeléseket hajtott végre.

Farkas Bertalan elmondta, a magyar kutatók, mérnökök olyan műszereket adtak neki, amit addig nem is ismerhetett, például a PILLE műszer először vele járt a világűrben. Az érintett pályamagasságon, 350 kilométeren tizenhat napfelkeltét és naplementét látni, 90 perc alatt pedig megkerülik a Földet.

Mindig elmesélem, Budapesten nem biztos, hogy ennyi idő alatt eljuthatunk egyik kerületből a másikba, odafenn pedig megkerüljük a bolygót - fejti ki.

Az űrkutatásnak számos használati eszközt is köszönhetünk. Zábori Balázs mérnök-fizikus Svédországban tartózkodott egy rakétakilövésen a részleges napfogyatkozás idején, ahol ez a látvány 92 százalékos volt. Kifejtette, felmerült a kérdés, mit tudnának használni szemüveg gyanánt, felhasználták a bázison mindenütt fellelhető, az űrberendezéseken használatos űrszigetelést. Ezt két rétegben összehajtva és a szem elé helyezve, pontosan azt az anyagot kapják, amit a szemüvegekben használnak.

A GPS eszközökön keresztül, a Föld-megfigyelési rendszereken át rengeteg mindent örököltünk. A fülhőmérőhöz például a NASA fejlesztéseit használták fel, amikor infravörös sugarakkal távoli csillagok hőmérsékletét mérték. A futócipőket is az űrhajósoknak köszönhetjük, az Apollo-küldetések résztvevőinek fejlesztették ki a ruganyos, jól szellőző lábbelit.

Hirn Atilla, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának csoportvezetője elmondta, a műszereknek igen szélsőséges körülmények között kell működniük a világűrben, a felmerülő problémák megválaszolásával pedig olyan felfedezéseket tehetnek, amelyek hétköznapi életünket könnyíthetik meg, a cipzártól kezdve akár a teflon bevonatú serpenyőig.

Farkas Bertalan: leírhatatlan érzés volt meglátni Magyarországot az űrből

Leírhatatlan érzés volt megpillantani Magyarországot az űrből - emlékezett vissza 35 évvel ezelőtti űrutazására Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós az évforduló alkalmából rendezett ünnepségen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) kedden. Hozzátette: bár rendkívül nehéz feladat lenne, bízik abban, hogy az Európai Ûrügynökség (ESA) teljes jogú tagjaként Magyarországnak még lesz lehetősége embert küldenie az űrbe. Mint fogalmazott, nagy álma, hogy segíthesse a következő magyar űrhajós felkészülését.

Jelenleg a világűrbe magyarok kizárólag orosz űrhajó segítségével jutathatnak fel, ezeknek az expedícióknak a legénysége azonban csupán három főből áll, akik közül egy mindig orosz, egy pedig mindig amerikai asztronauta - magyarázta.




Farkas Bertalan szerint nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben Kína űrprogramja is alternatívát nyújthat a magyar űrhajósok számára, ugyanis a távol-keleti nagyhatalom űrkutatása rohamléptékben fejlődik az utóbbi időben.

A 35 évvel ezelőtti expedíciót felelevenítve az űrhajós elmondta: ők voltak az elsők, akiknek a Földre való visszaérkezés alatt 45-50 G-s túlterhelést kellett elviselniük. Mint fogalmazott, rendkívül hálás a szovjet mérnököknek, hogy ezt az eshetőséget is betervezték a Szojuz űrhajókba.

Az eseményen Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár méltatta a 35 évvel ezelőtti expedíció űrhajósi és tudományos teljesítményét.

"Farkas Bertalan űrutazása nem csupán azért jelentős, mert a magyarokat a világon hetediként beemelte az űrhajós nemzetek sorába, hanem azért is, mert megalapozta a magyarországi űrtevékenység máig ható fejlődési irányait" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy egyes, először Farkas Bertalan és társai által tesztelt magyar fejlesztéseket még ma is széles körben alkalmaznak a nemzetközi űrkutatásban. Példaként említette a Magyar Tudományos Akadémia kutatói által fejlesztett Pille elnevezésű sugármérő műszert, amelynek újabb változatait még ma is használják a Nemzetközi Ûrállomáson.

Kara Ákos hozzátette: az Európai Ûrügynökség tagjaként Magyarország magáénak érezheti a szervezet űrhajósait, akik küldetéseikkel minden tagországot képviselnek és eredményeik elérhetővé válnak a magyar tudósok számára is.

Péceli Gábor, a BME rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy az egyetem oktatói számára nagy kihívást jelent az olyan komplex, rendkívül szerteágazó problémákat felvonultató feladatok bemutatása a diákoknak, mint amilyen az űrutazás is. Mint fogalmazott, büszkék arra, hogy Farkas Bertalant is a Műegyetem végzettjei között tarthatják nyilván, aki az elmúlt 35 évben mindvégig aktív szakmai kapcsolatot ápolt az intézménnyel.

Az ünnepségen Farkas Bertalan helyettesítő társa, Magyari Béla mellett részt vett a Szovjetunió által vezetett egykori Interkozmosz program több más egykori űrhajósa, köztük az orosz Vlagyimir Dzsanyibekov, a mongol Dzsugderdemidín Gurragcsá, a lengyel Miroslaw Hermaszewski, és a bolgár Georgi Ivanov is. Az Európai Ûrügynökséget Reinhold Ewald űrhajós képviselte.

Farkas Bertalan 1980-ban az Interkozmosz együttműködés keretében Valerij Kubaszov, Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósokkal közösen 7 napot, 20 órát és 45 percet töltött a világűrben május 26. és június 3. között. A küldetés előzményeként Farkas Bertalan és Magyari Béla két évig tartó asztronauta-kiképzésen esett át a Moszkva melletti Csillagvárosban.

Az évforduló alkalmából kedden délután Ûr-lépték címmel tudományos konferenciát rendeztek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a nyitó előadást Farkas Bertalan tartotta.