Hány alispánt adhat a Magyar Szövetség?
A Magyar Szövetség az október 24-i megyei választásokon a korábbi 54 helyett 37 mandátumot szerzett, de önálló jelölőszervezetként a pártok versenyében még így is a legerősebb maradt. A következőkben összefoglaljuk, a megszerzett képviselői helyek milyen mozgásteret biztosítanak a magyar pártnak az egyes megyékben.
Négy évvel ezelőtt a megyei választásokon a Magyar Szövetség több régióban is a magyarság etnikai arányaihoz képest lényegesen jobb eredményt ért el. Idén október 24-én jellemzően a szlovák szavazatok tömbösödésének köszönhetően a magyar képviselet a jelenlegi demográfiai realitásokhoz közelebb álló eredményt ért el. Ennek következtében a Magyar Szövetség a korábbi megkerülhetetlen pozícióját a megyei testületekben elveszítette, de négy déli megyében továbbra is a regionális közélet meghatározó szereplőjének mondhatja magát.
Pozsony megye – a kakukktojás
A kakukktojás, ahogy négy éve is, Pozsony megye. A magyar szempontból már szórványosodó Szenci járásban és a fővárosban a magyar párt önálló indulás esetén reálisan legfeljebb a szlovák riválisokra leadott szavazatok szétaprózódásában reménykedhet. 2023-ban Neszméri Tünde révén még bejutott a magyar párt képviselője a Pozsony megyei testületbe, idén azonban a Magyar Szövetség jelöltjei a vonal alatt maradtak.
A Juraj Droba megyei elnököt támogató koalíció jelöltjeként mandátumot szerzett magyar nemzetiségű megyei alelnök, Ožvald Erzsébet az idei választásokon már nem indult, így biztosan nem tudja megőrizni pozícióját. Magyar nemzetiségű képviselő október 24-ét követően is maradt a testületben: Schwartz Zsuzsanna független jelöltként szerzett mandátumot. A Pozsony megyei önkormányzat múlt kedden tartotta alakuló ülését, a megyei képviselők Barbora Lukáčovát, a PS, az SaS, a Demokrati és a Team Bratislava alkotta, a testületben kényelmes többséggel rendelkező koalíció jelöltjét választották meg első alelnöknek.
Nagyszombat megye – Berényi negyedszer lett alispán
Nagyszombat megyében a korábbi 40 helyett október 24-én már 42 mandátumot osztottak ki a megyei testületben, az egyik plusz képviselői hely a Dunaszerdahelyi járásnak jutott. Az előző ciklusban a Magyar Szövetség 14 mandátummal rendelkezett, az új testületben már be kell érnie 12 képviselővel. A Dunaszerdahelyi járásban 2001 óta első alkalommal fordult elő, hogy ne a Magyar Szövetség és elődpártjai gyűjtsék be az összes mandátumot, miután október 24-én a megyeelnököt támogató koalíció jelöltjeként két további magyar nemzetiségű jelölt is a vonal fölé került. A Galántai járásban a korábbi hat helyett öt mandátumhoz jutott a magyar párt, a függetlenként mandátumot szerzett korábbi galántai polgármester, Kolek Péter végül nem csatlakozott a Magyar Szövetség képviselőcsoportjához.
A megyei közgyűlés múlt szerdai alakuló ülésén Jozef Viskupič megyei elnök előterjesztésére ismételten alispánná választották Berényi Józsefet, aki a megyeelnöki versenyfutásban közel 40 ezer szavazatot begyűjtve a négy évvel ezelőtti eredményénél is jobban szerepelt.
A megváltozott testületi erőviszonyok kapcsán az újraválasztott alelnök lapunknak elmondta, „az újonnan felállt testületben már nem a miénk a legnagyobb frakció, de a megyeelnök mögött felsorakozó 15 vagy 16 tagú képviselőcsoport öt pártból és függetlenekből áll össze. A stabilitása egy ilyen frakciónak mindig kisebb, mint a Magyar Szövetségé, ahol mindannyian egy pártból jövünk, megvannak a működési szabályaink, és eddig is komoly frakciófegyelem volt nálunk. A megyeelnök sem kezdő, pontosan tudja, miért fontos velünk együttműködnie: ha megegyezünk, biztosan van 12 szavazata”.
Berényi hozzátette, „a Jozef Viskupičra leadott több mint százezer szavazat nyilván azt fogja eredményezni, hogy a megyeelnök a korábbiaknál nagyobb mértékben kívánja meghatározni a megye témáit és a működés tempóját. Magyarán nagyobb beleszólást szeretne magának – hogy ez pontosan mit fog jelenteni, a következő időszak mutatja meg. Bízom benne, hogy a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásokat tekintve továbbra is a közös megegyezésen alapuló kormányzás lesz a jellemző”.
Az alispán emlékeztetett, „szintén változás a korábbiakhoz képest, hogy nemcsak a Magyar Szövetség színeiben kerültek be a megyei testületbe magyar képviselők. Volt már ilyen korábban, amikor a Most–Híd képviselői bejutottak, de akkor ők ellenzéki szerepben voltak, mi pedig regionális kormánypárt voltunk. Most nem ez a helyzet, mert a két magyar fórumos képviselő is része a megyeelnököt támogató széles koalíciónak. Ez új helyzetet teremt, de örülök neki, hogy az alakuló ülésen Bindics László és Szelle Erika is kifejezték a véleményüket, hogy együttműködést szeretnének. Ez egy jó kezdés”.
Berényi hangsúlyozta, „az íratlan szabály szerint a legerősebb frakció adja az első alelnököt, aki Patrik Voltmann lett. Ugyanakkor én vagyok az egyedüli főállású alelnök, hozzám tartozik az infrastruktúra: az utak és a kerékpárutak. Ez azt jelenti, hogy a státuszomnak és tapasztalataimnak köszönhetően de facto én vehetem ki a legnagyobb részt a hivatal munkájából. Patrik Voltmannal az előző kilenc évben korrekt együttműködést alakítottunk ki. Bízom benne, hogy ez a jövőben is folytatódni fog”.
Nyitra megye – sok a kérdőjel
Nyitra megyében október 24-én a korábbi 18 helyett 13 mandátumot szerzett a Magyar Szövetség, a testületben ugyanakkor patthelyzet körvonalazódik. „Az alakuló ülést Branislav Becík megyei elnök a lehető legkésőbbi időpontra, a választásokat követő harmincadik napra, november 23-ra hívta össze. Egyelőre úgy tűnik, nem lesz sem koalíció, sem ellenzék” – mondta el Farkas Iván, a magyar párt frakcióvezetője.
Farkas hozzátette, „a frakcióvezetők tárgyalásán azt az információt kaptuk, hogy a Tím Kraj képviselőcsoportjához két további függetlenként megválasztott képviselő is csatlakozott, így a frakció már 27 fősre növekedett, amely éppen felét teszi ki a megyei mandátumoknak. A 12 független képviselő közül az előzetes információk szerint heten csatlakoznak a Klein Ottokár által vezetett frakcióhoz, köztük van a Komáromi járásban megválasztott Halász Béla is. További öt független képviselőről egyelőre nem tudni, hova társulnak, de ha mindannyian beállnak a megyeelnök mögé, a Magyar Szövetség képviselőivel együtt is legfeljebb a képviselők felének támogatására számíthatna Becík. A megyeelnök felismerte, nem tud maga mögé többséget állítani, ezért az ambíciója az, hogy minden megválasztott képviselő egyforma felelősséggel álljon a testületi döntésekhez, határozatokhoz, lévén mindenki egy hajóban evez”.
A frakcióvezető attól tart, megismétlődhet a 2001–2005 közötti helyzet, amikor a testületben az MKP-nak minősített többsége volt, és vele szemben állt a HZDS-es megyeelnök, Milan Belica. Ez a szembenállás permanens konfliktushelyzethez vezetett, amely nem vezetett eredményre, hátrányosan érintve a megyét és a lakosságát. Farkas hozzátette, „a frakcióvezetők ülésén az is elhangzott, a Tím Kraj két alelnöki pozíciót szeretne: a nyitrai polgármestert, Marek Hattast és a korábbi megyeelnök-jelöltet, Henrich Vargát szeretnék ebben a pozícióban látni. Természetesen a Magyar Szövetség is szeretne alelnöki pozíciót. Fontos azonban tudni, a képviselőcsoportnak nincs javaslattételi joga, a megyeelnök terjesztheti be az alelnök-jelölteket, akikről a testület dönt. Az elnök a javaslattétel előtt kikérheti a frakciók véleményét, de nincs ilyen kötelezettsége. Tárgyaltunk már a kérdésről, egyelőre nem dőlt el, hogy Branislav Becík Csenger Tibort fogja-e javasolni”.
Besztercebánya megye – folytatódhat az együttműködés
Besztercebánya megye közgyűlése november 16-án tartotta alakuló ülését. Az új testületben a Magyar Szövetség a korábbi kilenc helyett hét mandátumot tudhat magáénak. 2023-ban a függetlenek csoportja után még a Szövetség adta a legerősebb frakciót a megyében, idén az SaS, a KDH, a Progresívne Slovensko, a Slovensko és a Demokrati által alkotott széles koalíció megelőzte a Magyar Szövetséget.
Cziprusz Zoltán, a magyar párt helyi frakcióvezetője lapunknak elmondta, „a két mandátum elvesztése ellenére a Magyar Szövetségnek nincs oka elégedetlenségre, a hét képviselői hely összességében is megfelelő képviseletet biztosít a megye magyar közösségének”. A megyei közgyűlésen belüli együttműködések kérdése ugyanakkor egyelőre nyitott. Cziprusz elmondása szerint a 49 tagú testületben a 26 független képviselő számbeli fölénye meghatározó tényező lehet.
Cziprusz Zoltán bízik abban, hogy az előző ciklusban kialakított együttműködés Ondrej Lunter újraválasztott megyeelnökkel folytatható lesz, és a Magyar Szövetség képviselői a következő években is érdemben részt vehetnek Besztercebánya megye fejlesztési döntéseiben. Cziprusz elmondta, az alelnökök megválasztására csak a testület következő ülésén kerül sor, a Magyar Szövetség frakcióvezetője ugyanakkor jó esélyt lát arra, hogy Juhász Péter megyei alelnökként folytassa a munkáját.
Kassa megye – jelentősen csökkent a magyar képviselet súlya
Október 24-én a megyei testületek közül a legnagyobb pozícióvesztést Kassán könyvelhette el a Magyar Szövetség. 2023-ban 12 képviselővel a függetlenek csoportja után még messze a legnagyobb frakciót alakíthatta meg a magyar párt, idén az őt főre szűkült képviselőcsoport már jóval kisebb súllyal van jelen a testületben. Az országos tendenciáknak megfelelően Kassa megyében is a széles ellenzéki koalíció szerezte meg a legtöbb mandátumot, de Nyitra megyétől eltérően a pártszövetség képviselőcsoportja nem jutott elég képviselői helyhez ahhoz, hogy blokkoló tömbként lépjen fel a megyeelnökkel szemben.
Rastislav Trnka szoros versenyben tudott ismételni az októberi választásokon, ha megszerzi a függetlenek támogatását, akkor a Magyar Szövetség és az őt támogató többi párt képviselőire támaszkodva többséget tud kialakítani a testületben. Ez a helyzet alkupozíciót biztosít a Magyar Szövetségnek annak ellenére is, hogy a korábbinál gyengébb hadállásai vannak a megyében.
A Kassa megyei közgyűlés alakuló ülésére november 20-án kerül sor, ezt követően dől el, megőrzi-e az alispáni széket a magyar párt a keleti megyében.
Az írás olvasható a Magyar7 2026/