Hamvazószerda napja van
A nagyböjt kezdete, hamvazószerda nem ünnep, de kiemelt hétköznapja az egész egyházi évnek. A nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak megemlékezés Jézus negyvennapos böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról, az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik).
A bűnbánati felkészülés a 7. századtól vált szokássá. E napon a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba. Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa a bűnbánat látható jeleként elrendelte a hívek számára a hamvazkodást.
Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokára rajzoltak hamuból keresztet; ma mindkét nem számára az utóbbiból áll a szertartás. A pap a mise után megszenteli az előző évi szentelt barka hamuját, és keresztet rajzol vele a hívek homlokára, miközben ezt mondja: "Emlékezz ember, hogy porból lettél és porrá leszel" (Memento homo, quia pulvis es, in pulverem revertis). A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mert a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet, de mivel régen mosószer és szappan alapanyaga is volt, ezért egyszerre jelképe a gyásznak és a tisztaságnak.
Hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A II. vatikáni zsinat óta - a nagypéntekkel együtt - szigorú böjti nap a katolikus hívek számára, azaz a hívőknek ekkor csak háromszor szabad enniük - húst akkor sem -, és csak egyszer szabad jóllakni. (Mentesülnek ez alól a 18 alattiak és 60 év fölöttiek, a betegek, az állapotos nők, a szoptató anyák és egyes foglalkozások gyakorlói.)
A negyvennapi böjtnek is nevezett nagyböjt hamvazószerdán kezdődik, és nagyszombat délig tart, de az egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell. Azaz a böjt ne farizeusi külsőségekben, hanem lélekben történjen. Ez az időszak arra szolgálhat, hogy a hívők megtanulják uralni vágyaikat és elmélyüljenek hitükben.
A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közötti három nap neve "semmihét", "csonkahét" volt. Egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek" vagy "zabálócsütörtöknek", mert e napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Magyarországon évek óta ezen a napon rendeznek a vendéglők torkos csütörtök néven nagy kedvezményeket nyújtó akciót.
