HIRDETÉS

Halál Mindszenty védelméért

hirek.sk 2017. december 10., 18:19
Hatvan éve, 1957. december 10-én végezték ki Pálinkás-Pallavicini Antal honvéd őrnagyot, az 1956-os forradalom mártírját. A megtorlást levezénylő vérbíró halálbüntetésre módosította a korábban kiszabott életfogytiglant.

A nagy múltú főúri családból származó katonatiszt bűne az volt, hogy a kommunista hatalom által fogva tartott Mindszenty József bíborost katonai kíséret mellett 1956. október 31-én Budapestre szállította a fővárostól 60 kilométerrel északra levő Rétságról. A bíborost a forradalmi hangulat miatt különösebb atrocitás nélkül szabadították ki egy nappal korábban, a közeli felsőpetényi Almássy-kastélyban töltött száműzetéséből.

A Budapestre visszatérő hercegprímás rádióüzenetet intézett az országhoz, amelyben elismeréssel beszélt az őt kísérő katonákról, külön kiemelve Pálinkás-Pallavicini őrnagyot. Mindszenty bizalmát jól példázza, hogy a budavári érseki palotába visszaköltöző bíboros védelmét az őrnagy különítményének tisztjei látták el, egészen a forradalom november 4-i leverésééig, amikor is az egyházfő az amerikai nagykövetségen keresett menedéket.

Diktatúrákon átívelő patriotizmus 

Pallavicini Antal a második világháború kezdetén önkéntesként jelentkezett a honvédséghez, majd felvételizett a haderő elitakadémiájára, a Ludovikára. Katonai tanulmányai végeztével 1943-ban harckocsizó hadnaggyá avatták.

Magyarország német megszállása komoly törést jelentett számára, ami ahhoz vezetett, hogy 1944 tavaszán részt vett a náciellenes hazai erőket tömörítő Magyar Front létrehozásában. Katonatisztként azonban hamar lebukott, így még ebben az évben átszökött a román területeken állomásozó szovjetekhez.

Pallavicinit kezdetben ugyan zászlóaljparancsnokként akarták bevetni az ország felszabadítása során, de a bizalom mégsem volt teljes személyét illetően, így hadifogságba került, és csak a háború vége után, 1946-ban térhetett haza.

Bátyja, ifj. Pallavicini György már nem járt ilyen szerencsével. Az idősebb Pallavicini fivér szintén részt vett az ellenállási mozgalomban, ám neki nem sikerült a menekülés, és a németek elfogták, majd a dachaui koncentrációs táborba hurcolták. A náciellenes erőfeszítései ellenére hazatérése után letartóztatták, és a Szovjetunióba deportálták. A szibériai gulágról már nem tért haza.

Az új időkhöz új név dukál

Pallavicini Antalt 1946 tavaszán a katonatiszti pályára alkalmasnak találták a náci megszállás alatti időket vizsgáló igazolási eljáráson. 1947-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, ugyanebben az évben a honvédség anyagi főcsoportfőnökének segédtisztje lett.

A rákövetkező évben kitüntették a Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozatával, a háború alatt végzett antifasiszta tevékenységéért. 1951-ben magasabb beosztásba helyezték, ami miatt történelmi családnevét feladta, és felvette a Pálinkás nevet.

A kommunista hatalomnak azonban a névváltoztatás sem volt elég. Főúri származása miatt nem léphetett be az akkori állampártba, a Magyar Dolgozók Pártjába. 1956-ra sikerült a rétsági harckocsizó ezred törzsfőnöki beosztásáig visszaküzdeni magát. A forradalom kitörésekor is ebben a minőségében szolgált.

Karácsonyi letartóztatás

A kommunista propaganda már rögtön a forradalom leverése után felnagyította Pálinkás-Pallavicini szerepét az eseményekben. Az akkori pártlap, a Népszabadság arisztokrata származását, és édesapja ellenforradalmi tevékenységét is felrótta az őrnagynak, akik még ekkor sem tartott attól, hogy a megtorlás áldozata lehet.

Egy hónappal a cikk megjelenését követően, karácsony este letartóztatták, de ekkor még rövid idő múlva elengedték. A kialakuló új rendszert elutasította Pálinkás-Pallavicini, és le is szerelt a honvédségből. Vélhetően ezen hozzáállása nagyban hozzájárulhatott sorsa tragikus módon való alakulásához.

1957 februárjában ismét letartóztatták, és katonai bíróság elé állították a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének vádjával. Emellett Mindszenty bíboros törvénytelen kiszabadításért és „ellenforradalmi” röplapok aláírásáért is felelnie kellett.

A Budapesti Katonai Bíróság első fokon még ez év szeptemberében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az ügyész fellebbezése nyomán ítéletét a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának különtanácsa november 11-én kötél általi halálra súlyosbította. Kegyelmi kérvényét elutasították és 1957. december 10-én a fővárosban kivégezték. Testét, oly sok ötvenhatos mártírhoz hasonlóan a budapesti Új köztemető 301-es parcellájában egy jeltelen sírba temették.

Emlékezete

Pálinkás-Pallavicini Antalt a rendszerváltáskor rehabilitálták, és a posztumusz ezredessé léptették elő. 2008-ban emléktáblát állítottak számára a felsőpetényi Almássy-kastély falán. Tavaly októberben pedig Rétságon avatták fel Mindszenty József bíboros és a mártír őrnagy közös emlékművét.

A műremek a világ első köztéri szárnyas oltára, melynek csúcspontjában egy lélekharang látható. Az oltár két oldalán a főpapot és a katonát az életnagyságúnál nagyobb méretűnél ábrázolja az alkotó.

Forrás: Hirado.hu
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS