Gyertyaszentelői hiedelmek - Idén korán jön a tavasz
POZSONY. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Gyertyaszentelő napjához időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak.
Általában úgy vélik, ha február másodikán jó idő van, akkor későn köszönt be a tavasz. Ezért „Gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy a nap süssön” - tartották elődeink.
Gyertyaszentelő napjához kapcsolódik a „kibújt a medve a barlangjából“ időjárásjósló hiedelem is. Mondogatják, hogyha a téli álmából felébredő medve kijön a barlangjából, és rossz időt talál, kint is marad. Ha viszont kint jó idő van, nyomban visszabújik, mert érzi, hogy a tél még nem ért véget, a hideg akár negyven napig is eltarthat.
E szokás gyökerei Erdélyben találhatók, de sokak szerint Jókai Mór fantáziájában született meg az időjós medve máig élő alakja, akiről Az új földesúr című regényében ír.
Ipolyvidéken „Ha fénylik a gyertyaszentelő, a szárízeket vedd elő“ intelem alapján időjósoltak. Azt tartották, ha jó idő van gyertyaszentelő napján, később „eccer ollyan hideg lössz“.
A kelenyei szokások szerint, „ha gyertyaszentelőkor rásüt a nap a papnak a hátára, akkor még nagy tél lesz.“ Tesmagon hasonlóképpen tartották számon az időjárást. Innen származik a „Gyertyaszentelő hidege, téli hónapnak megölője“ mondás.
Pereszlényből az alábbi mondást gyűjtötték a kutatók: „Ha gyertyaszentelő előtt megszólal a pacsirta, utánna még sokáig fog hallgatnyi, mör hideg lössz.“
A Középső-Ipoly mentéről más gyertyaszentelői babonás szokásról is tudomásunk van. Egyes közösségekben ezen a napon nemcsak gyertyát, hanem almát, tojást és sonkát is szenteltettek. A kelenyeiek mise után a szentelt sonkát nyomban elfogyasztották, csontját pedig elásták a földbe.
Ipolyhídvégen a teheneket ez idő tájt megvesszőzték. A vesszőt ezután az ekére tették, hogy a tavaszi szántáskor majd "jobban húzzanak" az állatok.
Ha a gyertyaszentelői mondások és hiedelmek igazak, akkor biztosak lehetünk benne, hogy idén korán kitavaszodik. A Magas-Tátrában ugyanis ma reggel megdőlt a hidegrekord, a Szlovák Meteorológiai intézet másodfokú hidegriasztást adott ki hajnalban. Úgy néz ki, nem kell medvét lesnünk ahhoz, hogy tudjuk „farkasordító hideg van“.
Gyertyaszentelő napjához kapcsolódik a „kibújt a medve a barlangjából“ időjárásjósló hiedelem is. Mondogatják, hogyha a téli álmából felébredő medve kijön a barlangjából, és rossz időt talál, kint is marad. Ha viszont kint jó idő van, nyomban visszabújik, mert érzi, hogy a tél még nem ért véget, a hideg akár negyven napig is eltarthat.
E szokás gyökerei Erdélyben találhatók, de sokak szerint Jókai Mór fantáziájában született meg az időjós medve máig élő alakja, akiről Az új földesúr című regényében ír.
Ipolyvidéken „Ha fénylik a gyertyaszentelő, a szárízeket vedd elő“ intelem alapján időjósoltak. Azt tartották, ha jó idő van gyertyaszentelő napján, később „eccer ollyan hideg lössz“.
A kelenyei szokások szerint, „ha gyertyaszentelőkor rásüt a nap a papnak a hátára, akkor még nagy tél lesz.“ Tesmagon hasonlóképpen tartották számon az időjárást. Innen származik a „Gyertyaszentelő hidege, téli hónapnak megölője“ mondás.
Pereszlényből az alábbi mondást gyűjtötték a kutatók: „Ha gyertyaszentelő előtt megszólal a pacsirta, utánna még sokáig fog hallgatnyi, mör hideg lössz.“
A Középső-Ipoly mentéről más gyertyaszentelői babonás szokásról is tudomásunk van. Egyes közösségekben ezen a napon nemcsak gyertyát, hanem almát, tojást és sonkát is szenteltettek. A kelenyeiek mise után a szentelt sonkát nyomban elfogyasztották, csontját pedig elásták a földbe.
Ipolyhídvégen a teheneket ez idő tájt megvesszőzték. A vesszőt ezután az ekére tették, hogy a tavaszi szántáskor majd "jobban húzzanak" az állatok.
Ha a gyertyaszentelői mondások és hiedelmek igazak, akkor biztosak lehetünk benne, hogy idén korán kitavaszodik. A Magas-Tátrában ugyanis ma reggel megdőlt a hidegrekord, a Szlovák Meteorológiai intézet másodfokú hidegriasztást adott ki hajnalban. Úgy néz ki, nem kell medvét lesnünk ahhoz, hogy tudjuk „farkasordító hideg van“.
Forrás
hirek.sk Csáky Károly
