Gömör elfeledett csodája: Csetnek

A csetneki gótikus plébániatemplom évszázados falait szinte teljesen beborítják a 14-15. századi freskók. A magyar szent királyokról és az udvartartásukban élő hölgyekről készült ábrázolások nagy része páratlan ritkaságnak számít. A település valaha nagyon gazdag volt, ezért épülhetett itt ilyen ékes templom. Csetnek község története kezdettől fogva szorosan összefonódott a bányászattal. A felszínre hozott színes ásványokat a művészek is felhasználták alkotásaikhoz, sok festékpor alapját képezték.

A templomban is látható, még a teremtő előtt sem voltak egyenlőek a középkori emberek. Az oltárhoz legközelebb eső padokban a városi elöljárók foglalhattak helyet, távolabb ültek a város polgárai. A karzatról a bányászati vezetők és céhek képviselői hallgathatták a prédikációt. A városi polgárok többségének „méretre kiszabták” a helyét a templomi padban.

Érdemes odafigyelni a templom ódon orgonájára, amelynek fából készült szekrénye a mai Szlovákia területén a legrégibbnek számít. A közelmúltban elvégzett dendrokronológiai vizsgálat során kiderült, hogy a fa-amelyből a szekrényt készítették, 1484-ből származik.  "A hangszer tartógerendáit valószínűleg a templomtorony építésének idején szerelhették fel“ – mondta el Vladimír Bahýl, a Zólyomi Műszaki Egyetem munkatársa a cas.sk portálnak.  Az orgona sípjai és további részei későbbi keletkezésűek.

A mezőgazdasági iskola vaskapuja mögött található az egykori csetneki vízivár, amely a 13. században épült, és a török-elleni védelmi vonal részét képezte a későbbiek során. Legendák szerint a várat földalatti folyosó kötötte össze a templommal. Tény, hogy felújítása során földalatti járatra bukkantak. Václav Havel volt köztársasági elnök a 90-es években járt Csetneken, és tetemes összeget ajándékozott a templom tetőszerkezetének javítására. Ennek köszönhetően, a feltáró kutatások révén bukkantak rá a földalatti katakombákra. A szakemberek féltek tovább ásni, mert attól tartottak, hogy beomlik a templom alatt a föld és megroggyan az épület. A kiásott üregeket ezért gyorsan betemették – mesélte Miloš Gallo, Csetnek polgármestere. A főtér körül több polgári ház és kúria áll, amelyeket eléggé megrongált az idő vasfoga.

A polgármesteri hivatalban is találhatók értékes ritkaságok. A tanácsteremben két kard függ. A nehezebb a 16. századból származik, pengéjén négy kör alakú nyílás található. „A hóhér súlyokat akasztott e nyílásokra, így nagyobb biztonsággal tudta lecsapni a halálraítéltek fejét – magyarázta a polgármester. A másik szablyát helyben kovácsolták a Rákóczi-felkelések idején a fejedelem katonáinak. A fegyvergyártásnak köszönhetően menekülhetett meg Csetnek a törökök pusztításától, a község felégetésétől. A városi tanács az oszmán hódítóknak évi illetéket is fizetett „védelmi pénzként“. A templomtorony csúcsán ma is félhold található a kereszt helyett.

„Csetnek egy mikrorégió részét képezi. A környékbeli településeknek együtt kellene működniük. Sajnos, ez nincs így!" - kesereg a polgármester.  Maga is érzi, változtatni kellene a helyzeten. A községet övező térségben sokféle európai ritkaság található, jönnének is a turisták szervezetten is, de nincs hol megpihenniük, hiányoznak a szálláslehetőségek. Kérdés, felébred-e valaha Csipkerózsika álmából Csetnek.