2012. augusztus 19., 21:29

Géza, az európai szellemű fejedelem

BUDAPEST. Hidán Csaba történész szerint a 21. században is tanulságul szolgálhat, ahogyan Géza fejedelem harcolt az érdekeinkért, alávetve magát a sors kényszerének. Augusztus 20. alkalmából Géza fejedelemről Molnár Pál beszélgetett a történésszel a Vasárnapi újságban.

Az uralkodó - egyelőre nem király, hanem fejedelem - kiházasítja lányait a szomszédos fejedelemségekbe, fiának pedig egy nyugati császárságból hoz feleséget. Ez a zseniális európai politikus munkálkodott a magyar állam kialakításán, és készítette elő a királyság megalapítását.

Géza fejedelem elsősorban diplomáciai lépésekkel erősítette meg az országot. A quedlinburgi követjárás 973-ban az első jelentős nyugat-európai kapcsolatfelvételnek tekinthető: tizenkét főúr képviselte Magyarföldet a birodalmi gyűlésen. Előzőleg már Taksony vezér is próbálkozott keresztény térítők behívásával, ez azonban csak Gézának sikerült. Mindamellett kemény katonai eszközökkel is fellépett: Melknél is sikeres ütközetet vívott.

A magyar hadjáratok katonai sikersorozatként kerültek be a történelembe: csatáink túlnyomó részét megnyertük. Kalandozó seregeink az Ibériai félszigettől Bizáncig szereztek tekintélyt az államalapításon fáradozó magyar népnek. Óriási eredményük ezen küzdelmeknek a hatalmas földrajzi és politikai tudás, ami összegyűlt kalandozóink révén.

Maga az államalapítás több nemzedék munkája, a királyság 1000-ben történő bevezetése után is folytatódott. Az állam ismérveinek egy részét más Szent István színre lépése előtt viselte Magyarföld. A gézai hadsereg nélkülözhetetlen volt Istvánnak hatalma megerősítéséhez: Koppányt is, Gyulát is az apjától örökölt hadsereggel verte le a fejedelem, majd király. Géza fejedelem, miközben szövetségesévé tette Magyarföld szomszédjait, féltve vigyázta a kialakulóban lévő állam önállóságát. Ezzel mind a mai napig mintát ad.  

A beszélgetés meghallgatható itt

Megosztás