Géresi Róbert: bölcsőde- és óvodaprogramunk a magyar oktatási intézmények megerősítését szolgálja

– Jelenleg hány magyar nevelési, illetve oktatási nyelvű bölcsődével, óvodával és iskolával rendelkezik a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház?

– Egyházunk a kommunista diktatúra előtt több mint kétszáz oktatási intézménnyel rendelkezett. A rendszerváltás után a korábbi iskolahálózatnak csupán töredékét sikerült elindítani. Természetesen azok a társadalmi változások, melyek a XX. század második felében történtek, nem is tették lehetővé a jelentősebb református jelenlétet a szlovákiai oktatási hálózatban. A jelenleg működő öt általános iskola, amelyek közül egy óvodával is rendelkezik, illetve a két gimnázium nagyon fontos számunkra, hiszen általuk magyar és keresztyén értékek közvetítése valósul meg.

– Milyen elgondolás, cél vezette egyházukat bölcsőde- és óvodaalapítási programjuk kidolgozásakor? A program megvalósítását a magyar kormány 3 milliárd forinttal támogatja. Ez az összeg milyen keretet szab az elképzeléseiknek?

– Egyházunk mindig is meg szerette volna erősíteni oktatási intézményhálózatát. A magyar kormány egész Kárpát-medencét átölelő programjának részeként egy hatalmas lehetőséghez jutottunk. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a program több részből áll. Egyrészt az új bölcsődék és óvodák létrehozását célozza meg, másrészt a meglévő önkormányzatok által működtetett magyar óvodák fejlesztését támogatja, míg harmadrészt óvodapedagógusok számára jelent képzési lehetőséget és a ringatóprogram támogatását is megcélozza. Nagyon szoros kapcsolatban vagyunk a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetséggel (SZMPSZ). Az összeg felhasználása támogatóinkkal való folyamatos egyeztetés mentén történik, minden tervezett helyszínen szeretnénk az intézményeket létrehozni.

– Tartaniuk kell-e attól, hogy az önkormányzatok, illetve a fenntartásuk alatt működő bölcsődék és óvodák nemkívánatos vetélytársat látnak ezen egyházi fenntartású intézményekben, s esetleg akadályozzák azok megalapítását vagy fenntartásuk átvételét?

– A magyar kormány által támogatott bölcsőde- és óvodaprogram a magyar oktatási intézmények megerősítését célozza. Kétségtelen, hogy lehetnek olyan helyszínek, ahol a meglévő intézmények veszélyeztetve érezhetik magukat. Viszont minden egyes helyszínen a meglévő intézményekkel egyeztetetten szeretnénk létrehozni az új óvodákat. Ahol intézményt átvétellel szeretnénk bekapcsolni a programba, ott az önkormányzattal folynak előrehaladott tárgyalások a harmonizáció céljából. Azon munkálkodunk, hogy a legkisebb legyen a súrlódás a meglévő és új intézmény között. Látnunk kell azt is, hogy több településen kevés a magyar óvodai hely, sok gyereket nem tudnak felvenni magyar óvodába. Úgy gondolom, hogy az új és a már meglévő intézmények kiegészíthetik egymást, s egymás javára lehetnek, ha a felek bölcsen élnek az adott lehetőséggel.

– Hetényben egy „majdnem-népszavazást“ rendeztek a már működő önkormányzati magyar óvoda fenntartási jogának átvétele kapcsán. Jelenleg hol tart ez az ügy, illetve le kell-e mondaniuk a 27 éve üresen álló, eredetileg napközi otthonnak szánt, befejezetlen kétszintes épületről, ahol beindulhatna a református óvoda?

– A hetényi óvodaátvétel ügye megoldódni látszik. Egy folyamatban van a közösség a legjobb megoldás útján. Tudomásom szerint születőben van egy olyan megoldás, mely a hetényi magyar közösség megerősödését szolgálja.

– Más településeken eddig milyen tapasztalatokat szereztek? Legkorábban mikor nyílhatnak meg az újabb református bölcsődék és óvodák például Nagykaposon, Tornalján, Komáromban...? Van-e igény a szülők részéről és nyitottság az önkormányzatok felől?

– Jelenleg tizenöt helyszínen folynak egyeztetések. Valóban, az említett városokban jutottunk a legközelebb a megvalósításhoz. Tornalján a helyi gyülekezet már megvásárolta az óvodának szánt épületet. Nagykaposon zöldmezős beruházással történik a megvalósítás, a megfelelő telek megvásárlása is jó úton jár. Komáromban óvoda átvétele történik, s az óvoda egy új épületbe költözik majd. Zselízen is megtörtént az épület kiválasztása és folyamatban van az intézmény beindítása. A többi helyszínen is folynak a tárgyalások. Az átvett intézmények működése természetesen zavartalanul folytatódik majd.

– Programjuk megvalósítása során milyen szervezetekkel mekkora sikerrel működnek együtt? Az eddigi visszajelzések szerint erkölcsi, netán anyagi támogatásukban részesül kezdeményezésük?

– Minden helyszínen számítunk a magyar közösségek együttműködésére. Nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy az óvodák és bölcsődék bár a református egyház alapításában és fenntartásában működnek majd, de mindenhol a római katolikus egyház, a magyar kulturális közösségek együttműködésében gondolkodunk. A működtetést az állami finanszírozási rendszerbe való bekapcsolás által valósítjuk meg.

– Végül hogyan győzné meg a kétkedőket és a saját érdekeik sérülése, háttérbe szorulása miatt aggódókat a program felvidéki magyarságot gyarapító hozadékáról?

– Bízom az összefogás erejében. Nagyon nehéz helyzetben van a felvidéki magyar közösség. A fogyás megállítása csak akkor sikerülhet, ha a történelmi egyházak, a kulturális szervezetek, az oktatásban érintettek összefognak, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy közösségünk megerősödjön. Egy mondás szerint, akinek nincsenek álmaik, azok nem realisták. Én nagyon bízom abban, hogy fáradozásunk eredményes lesz, az idő a jelenleg okkal kételkedőket is meggyőzi, sok-sok magyar kisgyermeket íratnak be majd be óvodáinkból a magyar általános iskolákba.