Adócsalódás: Gál Gábor hallgat cége eladásáról, amellyel jelentős adóbefizetést úszhatott meg

Nem is olyan régen, 2015-ben Gál Gábor, a jelenlegi igazságügyi miniszter még vehemensen magyarázta az újságírók előtt, hogy a közszereplők törvényellenesen eltitkolják bevételeiket. Hozzátette, hogy a közszereplők vagyonnyilatkozatainak szigorúbb és átláthatóbb elbírálás alá kell esniük, hogy az állampolgárok megtudhassák, ki az, aki a közjó érdekét tartja a szeme előtt és ki az, aki csak a maga érdekeit nézi.

Azt is részletezte, hogy miért nem jó a politikusok vagyonnyilatkozata, és hogy ez lehetőséget ad a tények eltussolására.

Mindenki bizakodva hallgatta az ambiciózus fiatal politikust, aki nyilván tudta, mit beszél, hiszen éppen az összeférhetetlenségi bizottság elnöke is volt, ahová a politikusok vagyoni és bevételi jelentései befutnak.

Két évvel később, 2017-ben aztán Gál olyat tett, amiről joggal gondolhatjuk, hogy az előbbi kijelentés hatáskörébe tartozik. Amikor a jelenleg igazságügyi miniszterként dolgozó Gál Gábort erről kérdeztük, mintha megfeledkezett volna korábbi szavairól és nem tette lehetővé, hogy közszereplői jelentésében szereplő adatairól bővebb információkat kapjunk. De miről is van szó?

Gál Gábor abban a szerencsés helyzetben volt, hogy parlamenti képviselőként is tovább végezhette szakmáját (ezt nem mindenki számára teszi lehetővé a törvény). 2004-ben egyéni vállalkozóként ügyvédi praxist jegyeztetett be és képviselői munkája mellett ügyvédi munkát is végzett, a sajtóban több helyen megjelent állítása szerint úgy, hogy az évek során több száz klienssel működött együtt.

Ezt az ügyvédi irodát aztán 2017-ben, tizenhárom évi munka után eladta egy saját maga által újonnan alapított kft-nek. Erről a cégeladásról Gál közvetlenül portálunknak küldött levélében nyilatkozott. Ebben semmi kivetnivalót nem találhatunk, hiszen szinte nap mint nap hallhatjuk, olvashatjuk, hogy cégeket adnak-vesznek, de ami a legfontosabb, hogy egy ilyen cégeladás teljesen legális, jogszerű művelet, amennyiben a törvényi előírásoknak megfelelően zajlik.

Ha megnézzük az új kft. nyilvánosan hozzáférhető adatait, láthatjuk, hogy az új cég már az alapítás évében, 2017-ben meglepően nagy, 850 ezer euró bevételre tett szert. Ezt a bevételt már több újságíró is firtatta, hogy honnét, kitől származik, meglebegtetve azt a tényt, hogy Gál Gábor olyan klienssel is együttműködött, akiket korábban már adóvétségek miatt megbüntettek.

Gál az ilyen ügyfelekkel való együttműködést nem tagadta, viszont elmondta, hogy az adott év bevételének csupán egy százaléka származott ebből a munkából.

Kíváncsiak voltunk arra, hogyan lehetséges az, hogy egy szinte frissen alapított kft. mindjárt a működése első évében ekkora, 850 ezer eurós bevételre tesz szert. Kérdésünkre a miniszter szóvivőjétől kaptunk magyarázatot,

aki arról tájékoztatott, hogy ez a tétel egy többéves munkáért járó bevétel, amelyet Gál Gábor még a cége eladása előtti időben végzett.

Így már világosabbá vált a helyzet.

Gál tehát már az előtt tudhatta, hogy „nagy pénz“ áll a házhoz, hogy ügyvédi irodáját eladta és jobbnak láthatta, ha ez a szokatlanul nagy összegű bevétel a kedvezőbb adó- és főleg járulékfizetési kötelezettségekkel járó kft-be folyik majd be.

Ahogy azt portálunknak Pavol Suďa, a FinStat.sk vezető elemzője elmondta, az új kft. áfabevallásainak vizsgálata során be is bizonyosodott, hogy 2017 decemberében mintegy 160 ezer euró áfát vallott be, ami legkevesebb 800 ezer euró bevételnek felel meg.

Mindjárt hozzá is kell tennünk, hogy bár látványos, de egyúttal legális és - mondhatjuk - elegáns műveletről van szó.

Azzal, hogy a bevétel nem egyéni vállalkozói irodájába, hanem a kft-be érkezett meg, Gál Gábor tulajdonosként adót és járulékokat takaríthatott meg, hozzávetőlegesen akár mintegy 140 ezer euró értékben.

Ahhoz viszont, hogy akár egy ilyen csinos összeget meg lehessen spórolni, az szükséges, hogy a rosszabb adózású egyéni irodából a jobb adózású kft-be terelhessük ezt a pénzt, azaz a mostani cégünket eladjuk az új kft-nek.

Éppen ez a probléma. Azaz, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint úgy tűnik,

Gál áron alul vagy szinte ingyen vált meg ügyvédi irodájától 2017-ben, miközben tudjuk, hogy egy tizenhárom éve, több száz ügyféllel működő ügyvédi irodáról volt szó,

ráadásul a kliensek egyike rendkívül nagy összeget készül az irodának kifizetni.

A rendelkezésre álló adatok a következők: 

Amint láthatjuk, 2017-ben, amikor a jól működő ügyvédi irodát Gál eladta, csupán kétezer euróval lett több bevétele, mint az előző, 2016-os évben. Ez tehát egy átlagos év volt, azaz nem vehető észre, hogy egy feltételezhetően nagy értékű vagyon eladásából számottevő bevétele származott volna.

Ha megvizsgáljuk a vevő, az új kft. adatait, ott sincs nyoma, hogy 2017-ben nagy költségek keletkeztek volna. Az adatok alapján állíthatjuk, hogy

2017-ben a Gál Gábor ügyvédi iroda Kft.-nek nem voltak olyan költségei, amelyek egy jól menő cég megvásárlására utalnának, sőt, vagyonában fel sem tüntetett ilyet.

Hogy vett akkor ez a kft. egy jól menő céget? Egyéb könyvviteli adatok is azt támasztják alá, hogy nem a Kereskedelmi Törvénykönyv előírásainak megfelelően történhetett az eladás. 

Az, hogy mennyiért adta el saját cégének az ügyvédi irodáját Gál, azért érdekes, mert a vételárból Gál Gábornak magánemberként adóznia kell. Minél magasabb a vételár, annál többet és minél alacsonyabb, annál kevesebbet.

Az ügyvédi irodája eladási árára vonatkozó kérdésünkkel, valamint azzal, hogy ebből a vételárból mi módon került sor adózásra, ismét megkerestük az igazságügyi minisztert, aki az

addig szakszerű válaszai helyett azt írta, hogy a cégeladás reális értékekből indult ki. Válasza további részében pedig egy esetleges bírósági pert helyezett kilátásba,

a cég vételárát ugyanakkor nem konkretizálta, az adófizetésre vonatkozó kérdésre pedig nem reagált.

Nem tudjuk tehát, hogy Gál Gábor egykori parlamenti képviselő, jelenleg igazságügyi miniszter milyen áron értékesítette több száz klienssel bíró ügyvédi irodáját, miközben a rendelkezésre álló nyilvános adatok alapján úgy tűnik, hogy jóval áron alul történhetett ez az eladás.

Ha Gál el szeretné oszlatni a felmerülő kétségeket, akkor figyelmébe ajánljuk 2015-ös szavait, ahol ő maga mondta a kamerákba és mikrofonokba, hogy a közszereplők vagyoni nyilatkozatainak szigorúbb és átláthatóbb elbírálás alá kell esniük,

hogy az állampolgárok megtudhassák, ki az, aki a közjó érdekét tartja a szeme előtt és ki az, aki csak a maga érdekeit nézi. 

Vajon a kedves olvasó, ha birtokában lenne egy olyan vállalkozásnak, amely évente 60-70 ezer eurós jövedelmet biztosít, ráadásul pár hónap múlva egy 850 ezer eurós tétel is várható, mennyiért adná el?