Fennállásának 450. évfordulóját ünnepli az unitárius egyház
Kovács István, a MUE közügyigazgatója elmondta: pénteken az Országház felsőházi termében tartanak konferenciát, majd este a Pesti Vigadóban gálaestet.
A központi programok sorában szerepel július 7-én egy konferencia Kolozsváron, ugyanekkor ugyanott átadják a korábban püspöki szákházként működő, felújított Vallásszabadság házát, mely a jövőben kiállító- és közösségi térként, konferenciaközpontként funkcionál.
Õsszel Budapesten tartanak erdélyi és Erdélyből elszármazott unitáriusoknak találkozót és ünnepi istentiszteletet. A jubileumi év záró programja a kolozsvári ünnepi zsinat és Dávid Ferenc, az Unitárius Egyház alapító püspöke egészalakos szobrának átadása lesz - hangzott el.
A központi programok mellett számos családi és kulturális programot szerveznek a gyülekezetek. A jubileumi évben a Magyar Posta emlékbélyeget, a Magyar Nemzeti Bank pedig emlékérmet ad ki.
Elekes Botond Áron, a budapesti egyházkerület főgondnoka kiemelte: a központi ünnepségeket nem elsősorban maguknak szervezik, az őket nem ismerőknek és a testvéregyházak tagjainak szeretnék megmutatni az unitárius egyházat.
A Magyar Unitárius Egyház az 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi határozatának kihirdetésétől számítja intézményes fennállását. A január 6. és 13. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva a négy vallás, a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius szabadságát és egyenjogúságát.
A Magyar Unitárius Egyház januárban 2018-at a vallásszabadság évének nyilvánította, kezdeményezésükre a magyar Országgyűlés februárban január 13-át, a vallásügyi törvény elfogadásának napját pedig a vallásszabadság napjává tette.
Az unitárius egyházat az 1520 körül Kolozsváron született Dávid Ferenc erdélyi reformátor alapította. Az unitáriusok tagadják a szentháromságtant, vagyis egyetlen isteni személyt ismernek el. Az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az "egy az Isten" felirat.
