Felmérés: A szlovák nemzeti felkelés a legkedvezőbben értékelt történelmi esemény Szlovákiában
A felmérésre válaszolók a következő kérdésre feleltek: „Miként értékeli a következő eseményeket, vagy történelmünk időszakait?“
A közvélemény-kutatás eredményei alapján a szlovák nemzeti felkelésre (SZNF) egyértelműen vagy inkább pozitívan a megkérdezettek 63%-a tekint. További 20% egyformán pozitívnak és negatívnak értékeli azt. Egyértelműen vagy inkább negatívan a válaszadók 8%-a tekint rá. A második helyet az önálló Szlovákia megalakulása foglalja el. Ezt egyértelműen vagy inkább pozitívan a megkérdezettek 59%-a értékeli. Egyformán pozitívnak és negatívnak a válaszadók 23%-a tekinti, míg egyértelműen, vagy inkább negatívnak 13%.
A harmadik helyen az 1989-es bársonyos forradalom végzett a felmérésben résztvevők körében. Arra egyértelműen vagy inkább pozitívan a megkérdezettek 56%-a tekint. Egyformán pozitív és negatív történelmi eseményként 25%, míg egyértelműen vagy inkább negatívan 13%. Az egyértelműen vagy inkább pozitív kategóriában a bársonyos forradalommal azonos értékeket mutat az ország 2004. évi európai uniós csatlakozása is.
Az ún. gyertyás felvonulás, 2018. március 25-én, vasárnap esedékes 30. évfordulója alkalmából a felmérés a társadalom ehhez a történelmi eseményhez való viszonyulását is firtatta. Egyértelműen vagy inkább pozitívnak 47%, egyformán pozitívnak és negatívnak 28%, míg egyértelműen vagy inkább negatívnak 12% értékelte. „Kedvező megítélése minden egyes társadalmi-demográfiai csoporton belül, így a nők és a férfiak, az egyes korosztályok és végzettségi szintek, a különféle méretű települések és az egyes szlovákiai régiók lakossága tekintetében is felülmúlja a negatívat. A katolikus, az evangélikus és a görög katolikus vallású emberek az esemény megítélésében nem különböznek a nem vallásos emberektől. Mindannyian túlnyomórészt pozitívan tekintenek a gyertyás felvonulásra„ - állapította meg a kutatás.
A kutatás szerint ugyanakkor jelentős különbségekre is volt példa. „Ezek között az első az értékelési képesség. Rendkívül magas volt azon megkérdezettek aránya, akiknek a gyertyás felvonulás fogalma semmit sem mond. A legfiatalabb korosztály körében 28%, a diákok között (25%). A kutatás szerint a politikai hovatartozás is meghatározó tényező. „A legpozitívabban azok értékelik, akiknek meggyőződése, hogy az 1989 előtti politikai rendszer gyökeres változtatásokat követelt. Jóval tartózkodóbb álláspontra helyezkedtek mindazok, akik szerint az előző rendszer alapvetően rendben volt, vagyis csak kisebb módosításokat igényelt volna. Végezetül a legkritikusabban azok tekintenek rá, akik úgy vélik, hogy az előző rendszeren semmit sem kellett volna változtatni“ – áll a tanulmányban.
