Felépült a küngösi Szent Kinga-templom
KÜNGÖS. Szent Kinga tiszteletére épült templom a Veszprém megyei Küngösön, s szombaton helyezik el benne az Árpád-házi királylány ereklyéjét.
A küngösi az első Szent Kinga-templom Magyarországon, s a közelben csak Csíkszeredán van neki szentelt templom - mondta Beke Zsolt plébános pénteken az MTI-nek.
Egyes források szerint a település a nevét az alapító IV. Béla király leányáról, Kunigundáról kapta, akit ma Árpád-házi Szent Kingaként tartanak számon. A Kunigunda név besenyő változata Kingus volt - abban az időben még éltek besenyők a környéken -, ennek emlékét őrzi a helyi Faluház mellett található Kingus park elnevezése is. Ezért amikor védőszentet kerestek a faluban épülő templomnak, kézenfekvő volt az Árpád-házi királylányt választani - idézte fel a plébános.
Tájékoztatása szerint a templomépítés ötlete tíz évvel ezelőtt született, azóta a templom adományokból fel is épült, be is van rendezve, de a külső vakolás még hiányzik. A templomot szeretnék még az idén felszentelni, ha a külső vakolásra összegyűlik a pénz - tette hozzá.
A templomban kialakítottak egy ereklyetartó helyet is, ahová Szent Kinga egy kis csontocskája kerül - szombaton Márfi Gyula veszprémi érsek szentmise keretében áldja meg -, valamint a Szent Kingát ábrázoló festményt, amelyet Proksza Gyöngyi festőművész-grafikus ajándékozott a küngösi templomnak.
Beke Zsolt elmondta azt is: az ereklye lengyelországi Ószandecből érkezik, a klarissza kolostorból.
A kolostort az 1280-ban Magyarországról ideérkező Kinga hercegnő, Szemérmes Boleszláv krakkó-szandomiri herceg felesége alapította. Férje halála után az ószandeci zárda vált a hercegnő otthonává, javait a rendházra íratta, majd Szent Klára apácaruháját magára öltve haláláig szerzetesi életet élt. A zárda alatt elhelyezett kis ezüstkoporsó a szent földi maradványait őrzi.
Egyes források szerint a település a nevét az alapító IV. Béla király leányáról, Kunigundáról kapta, akit ma Árpád-házi Szent Kingaként tartanak számon. A Kunigunda név besenyő változata Kingus volt - abban az időben még éltek besenyők a környéken -, ennek emlékét őrzi a helyi Faluház mellett található Kingus park elnevezése is. Ezért amikor védőszentet kerestek a faluban épülő templomnak, kézenfekvő volt az Árpád-házi királylányt választani - idézte fel a plébános.
Tájékoztatása szerint a templomépítés ötlete tíz évvel ezelőtt született, azóta a templom adományokból fel is épült, be is van rendezve, de a külső vakolás még hiányzik. A templomot szeretnék még az idén felszentelni, ha a külső vakolásra összegyűlik a pénz - tette hozzá.
A templomban kialakítottak egy ereklyetartó helyet is, ahová Szent Kinga egy kis csontocskája kerül - szombaton Márfi Gyula veszprémi érsek szentmise keretében áldja meg -, valamint a Szent Kingát ábrázoló festményt, amelyet Proksza Gyöngyi festőművész-grafikus ajándékozott a küngösi templomnak.
Beke Zsolt elmondta azt is: az ereklye lengyelországi Ószandecből érkezik, a klarissza kolostorból.
A kolostort az 1280-ban Magyarországról ideérkező Kinga hercegnő, Szemérmes Boleszláv krakkó-szandomiri herceg felesége alapította. Férje halála után az ószandeci zárda vált a hercegnő otthonává, javait a rendházra íratta, majd Szent Klára apácaruháját magára öltve haláláig szerzetesi életet élt. A zárda alatt elhelyezett kis ezüstkoporsó a szent földi maradványait őrzi.
Forrás
Hirado.hu
