Felavatták a felújított szabadkai zsinagógát
A magyar szecesszió stílusában épült, 1902-ben átadott szabadkai zsinagóga épületét Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítész tervezte, az üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyében készültek. Az 1970-es években bedőlt az egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azóta folyt. Ez Európa második legnagyobb zsinagógája, csak a budapesti Dohány utcai zsinagóga előzi meg.
A zsinagóga belső terének felújítására több mint félmilliárd forintot biztosított a magyar kormány, a külső és belső munkálatokat támogatta továbbá az Európai Unió, Szabadka városa, valamint a vajdasági tartományi és a belgrádi országos költségvetésből is juttattak pénzt erre a célra. A munkálatok során restaurálták a padokat, korszerű légkondicionáló-, szellőző-, tűzvédelmi és riasztóberendezéssel látták el az épületet, kicserélték az elektromos vezetékeket, padlófűtést szereltek be, és az 5500 négyzetméternyi falfelületek díszítését is újrafestették, illetve kívülről is teljes mértékben megújult az épület. A magyar szecessziós építészet egyik legszebb építményének számító épületben mintegy ezerötszáz ülőhelyet alakítottak ki.
Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének az elnöke korábban kijelentette: a második világháború óta nem újítottak fel ilyen jelentős zsidó templomot Szerbiában.
A felújított zsinagóga a jövőben nemcsak vallási szerepet tölt majd be, hanem kulturális rendezvények, hangversenyek, kiállítások helyszíne is lesz.
A szabadkai zsinagóga 1990 óta Szerbia kiemelt jelentőségű műemlékei között szerepel, 2014-ben Európa hét legveszélyeztetettebb kulturális öröksége közé sorolták az Europa Nostra páneurópai műemlékvédelmi szervezet Bécsben zajló éves közgyűlésén.
A 19. század végén, illetve a 20. század elején mintegy 3400 izraelita élt Szabadkán. A második világháború idején az akkor már 6000 főt számláló zsidóság többsége az auschwitzi koncentrációs táborba került, ahonnan kevesen tértek vissza. Ma már csupán 250-en élnek az észak-bácskai városban.
