Farsang farka Palócföldön

A palócoknál régen a farsang a lakodalmak, disznótorok és egyéb mulatozások időszaka volt, amely vízkereszttől böjtfogadó, vagyis hamvazószerdáig tartott. Farsangkor nem hiányozhatott az asztalról a még ma is közkedvelt pampuska és a herőce sem.

A farsanghoz fűződő szokások a farsang végén, farsang farkán sűrűsödnek össze. Az időszak három utolsó napja, farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd a felszabadult mókázás igazi napjai voltak. A palóc falvakban szokás volt, hogy a lányok, asszonyok külön farsangoltak. Általában a farsangvasárnap előtti vasárnapon tartották meg a „lányok vasárnapját”.

Ragyolc lakói több mint húsz éve felkarolták ezt a szokást, azóta minden évben megrendezésre kerül a nem éppen hagyományos értelemben vett asszonybál. A férfiak csak asszonynak öltözve vehetnek részt a mulatozásban.

„A ragyolci asszonybálban nincsen férfinak helye” – erősíti meg Póczos József, a Csemadok helyi szervezetének elnöke hozzátéve: férfiember csak akkor vehet részt az asszonybálban, ha lufival feltöltött melltartót visel és nagyon csinos ragyolci menyecskének álcázza magát.

Az egyik fellépő, Szabó Ervin portálunknak elmondta: az átalakulás körülbelül három órát vesz igénybe, bár ha komolyabban vennék, másfél óra alatt is meg lehetne oldani. Az asszonybálon résztvevő férfiak összeszokott csapatot alkotnak.

A farsangi mulatozás minden évben húshagyó kedden, az időszak utolsó napján ér véget, ekkor van a farsangtemetés időpontja. A „húshagyó” megnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti. Ebben a 40 napban az egyház betiltotta a vigadalmakat, még a lakodalmakat is, hogy az emberek teljesen megtisztult testtel és lélekkel várják a húsvétot.

KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ