Évértékelő: "Szidjuk a napi politikát, mint mindenki ebben az országban"

ma7 2018. december 31., 11:06

Mit hozott 2018? Sikereket és felemelő pillanatokat – kudarcokat és elmulasztott lehetőségeket. Így láttuk az elmúlt esztendőt. Ötödik rész.

Fotó: pixabay
Dégner Lilla, a kassai Thália Színház színművésze:

Mint minden év, így a 2018‑as is megajándékozott sok örömmel, szeretettel, tapasztalattal, tudással, lehetőségekkel. Igaz, néha nehéz pillanatokkal is, de hálás lehetek, mivel minden szerettem egészséges, és számomra ez a legfontosabb. Köszönök mindent azoknak a jó embereknek, akiket utamba sodort 2018.

A színházban szebbnél szebb szerepeket játszhattam, énekelhettem, kipróbálhattam magamat csapatvezetőként a színházunk nyári táborában. Szeptembertől pedig mint énektanárnő tevékenykedem a királyhelmeci zeneiskolában.

Izgatottan várom, hogy mit tartogat számomra 2019.

Dégner Lilla

Strédl Terézia pszichológus, a Selye János Egyetem oktatója:

Számomra ez olyan év volt, amely nagyon sok kihívást, lehetőséget, gondot, bajt hozott magával. Mivel az események nagyon hektikusak és folyamatosak voltak, ami hiányérzet kialakult bennem, hogy

kevés időm maradt átélni az eseményeket, újraélni a kedves, gazdagító helyzeteket. Megszoktam és szükségem van erre, hiszen az ember ilyenkor látja, mi miért és hogyan sikerül jól vagy rosszul.

Ez visszajelzés számára. Ami mindig megnyugtató, ha az ember megtalálja a problémákra a megoldást, és ez sikerült.

További megnyugtató tény, hogy annyian zárjuk az évet, mint kezdtük, vagyis a családi és baráti körben, munkahelyen is mindenki a helyén van. Az adventi időszak lényegét is tudatosan keresem, hogy ne vigyenek el a mindennapok eseményei. A legnagyobb változás az életemben, hogy a majd kétéves unokám "átrendezte" az életem, mások lettek a prioritások, igyekszem minél többet vele lenni. Van bennem egy bizakodás, hogy továbbra is minden rendben lesz. Ezért én biztos mindent megteszek! 

Strédl Terézia

Németh Jolán, egykori válogatott kézilabdázó, kézilabdaedző:

Számomra a 2018-as év is, hasonlóan az előzőekhez, rendkívül tartalmasan telt. Három fronton kell helytállnom: mindenem a család, a sport és a hivatásom. Igaz, már nyugdíjas vagyok, de mint igazságügyi műszaki szakértő sokat dolgozom. A sportban is tevékenykedem, bár júliustól már nem a dunaszerdahelyi kézilabda csapatnál.

Tíz év után a két országos bajnoki címet elért csapataim játékosait szívesen vették át a fiatalabb edzők, így már csak távolról szurkolok nekik. Újból alapítottam egy klubot: szülőfalumban a nyárasdi elsős-másodikos kislányokkal tehát elölről kezdem a munkát.

Decemberben a csehszlovák kupagyőzelmünk negyvenedik évfordulóját ünnepeljük az akkori játékostársaimmal és férjemmel, az edzőnkkel. Készítettünk egy 40-50 oldalas füzetet, mert nem szeretnénk, ha a feledés homályába veszne ez a hatalmas eredmény. Tomi Vince sportújságíró minderről azt írta anno, hogy kellettek az ilyen sikerek akkoriban a hazai magyarságnak.

A magánéletemben kerek a világunk (csak el ne kiabáljam), mert velünk élnek a legközelebbi szeretteink. Van egy nagy telkünk, tele fűvel, fával, állatokkal, sok-sok tennivalóval, ahol a rokonokkal, barátokkal jókat eszünk, iszogatunk és szidjuk a napi politikát, mint sajnos mindenki ebben az országban. Mint mindig, most is bízunk a fiatalokban. Tehát hajrá, fiatalok, tiétek a jövő!

Németh Jolán

Marcinkó Zoltán, Béna polgármestere

Az év végén visszatekintve nagyon rövidnek tűnik a 2018-as esztendő. Ennek ellenére az év elején kitűzött célok közül rengeteget sikerült megvalósítani, sőt azokat is, amelyek nem szerepeltek az eredeti tervezésben. Utólagosan persze a felmerülő akadályok sem tűnnek akkorának, mint amikor előttük állva szemléltem. Családi vállalkozásunkban sikeres évet zártunk, köszönhetően az erős őszi szezonnak és az egész éves erőfeszítésnek. A munka oroszlánrésze mégis az év végére érkezett meg azzal, hogy falunk lakosai megtiszteltek bizalmukkal és átvettem a község vezetését. A fő kihívás számomra a jövőben, hogy erre a bizalomra méltóképpen rá is szolgáljak. Az állandó pörgés ellenére sok időt tölthettem családommal: társammal, Ildikóval és két gyermekemmel.

Minden közül a legfontosabb számomra a szeretteimmel eltöltött idő, hiszen, ha otthon minden rendben van, az élet többi területén is a helyükre kerülnek a dolgok.

S bár nem olyan régen sajnos elvesztettem egy számomra nagyon fontos embert, hálás vagyok Istennek mindenért, amit kaptam tőle ebben az évben is, legyen az jó vagy rossz dolog. Mindezek együtt teszik teljessé a 2018-as esztendőt.

Marcinkó Zoltán

Z. Németh István költő, író, pedagógus:

Ugyan még nem ért véget a 2018-as év, és ugyebár lapzártával dicsérd a lapot, most hirtelen csupa pozitív dolog jut az eszembe. Egyik novellám Arany Opus díjban részesült, ismét bekerültem a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának választmányába, és megtisztelő volt, hogy én szerkeszthettem és állíthattam össze Fellinger Károly két vadonatúj gyermekverskötetét, amelyek a Mindjárt gondoltam és a Hullámvasút címekre hallgatnak. Elenyészően kevés támogatásból meg tudtuk jelentetni a Szőrös Kő című irodalmi folyóirat 22. évfolyamának 1. és 2. számát.

Felejthetetlen marad a nyári Fiatal Írók Tábora Várhosszúréten, hasonlóképpen az őszi Text-túra Ipolyszakálloson, a családi nyaralás Siófokon.

Természetesen sok más fontos dolog is történt, amit lehetetlen lenne most mind itt felsorolni, a rengeteg munka után én is várom már a karácsonyt, hogy családi körben egy kicsit feltöltődhessek. Remélem, jövőre még több tervemet sikerül megvalósítanom, ezekről babonaság okán inkább most nem beszélnék.

Z. Németh István

Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke:

A mögöttünk levő esztendő a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, a Csemadok életében már a jövő évi kerek jubileumra való felkészülés jegyében telt. Örülök annak, hogy az ismert, főleg anyagi jellegű problémák ellenére valamennyi országos rendezvényünket sikeresen megvalósítottuk, s az elmúlt időszakhoz viszonyítva több regionális, illetve helyi kulturális kezdeményezésünk kapott szakmai elismerést. A rendezvények látogatottságának tekintetében is sikeres évet zárunk, ami azt jelenti, hogy több néző, illetve érdeklődő vett részt az általunk szervezett rendezvényeken. A közművelődési és kulturális tevékenység mellett a társadalmi, illetve közéleti jelenlétünk is erősödött. Ennek ékes bizonyítéka, hogy számos Csemadok‑tagunk kapott bizalmat az önkormányzati választás során és lett polgármester, valamint helyi képviselő, ami jó előfeltétele a következő időszak sikeres közösségépítő, illetve kulturális tevékenységének. A Kárpát‑medencei testvérszervezeteinkkel folytatott szakmai együttműködés területén is számos olyan sikeres rendezvényt könyvelhettünk el, amely azt bizonyítja, hogy érdemes egymásra figyelnünk, illetve hogy van mit egymástól tanulnunk. Összegezve tehát: az elmúlt esztendő megalapozta a Csemadok megalakulása hetvenedik évfordulójára való méltó megemlékezés szervezési előkészületeit. Az országos elnökség egyöntetű véleménye, hogy

a visszatekintés, illetve értékelés mellett a kerek jubileum nagyszerű lehetőséget kínál a közösségépítésre, a megújulásra, s ott, ahol erre szükség van, akár az újratervezésre is.

Képgalériánk:
Bárdos Gyula Fotó: Fábián Gergő

0 HOZZÁSZÓLÁS