Esterházy János újratemetését szorgalmazza Csáky Pál
POZSONY. Esterházy János, a felvidéki magyarság két világháború közti politikai vezetője hamvainak Prágából Dél-Szlovákiába való átszállítását szorgalmazza Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának újonnan megválasztott európai parlamenti képviselője.
Csáky erről a Facebook-oldalára feltett legfrissebb bejegyzésében ír.
Az egykori politikus hamvai jelenleg a prágai Motol köztemetőben egy korábban névtelen tömegsírban nyugszanak, amelyet az 1989-es rendszerváltás után a kommunizmus áldozatainak emlékhelyévé alakítottak át. A néhány éve emelt emlékműre két tábla került: Esterházy Jánosé és Josef Bryksé. Esterházy a börtönben elhunyt politikai foglyok, Bryks a munkatáborokban elhunytak nevében kapott emléktáblát.
"Két dologgal vagyunk adósai Esterházy Jánosnak. Az első, hogy elérjük ügyének újratárgyalását és személyének politikai rehabilitációját. A második pedig az, hogy hazai földben temessük el hamvait. Esterházy többször is kifejezte óhaját, hogy hazai földben szeretne nyugodni" - mondta szombaton Csáky Pál.
Esterházy a dél-szlovákiai Nyitraújlakon (Velké Zálužie) született. Csáky bejegyzésében úgy véli, hogy Esterházyt Kassán vagy valamelyik dél-szlovákiai településen, például Révkomáromban lehetne újratemetni.
"Kassán azért, mert ott volt egykoron megválasztva parlamenti képviselőnek" - indokolta véleményét az MTI-nek az EP-képviselő. "Másrészt akár Révkomáromban vagy másutt Dél-Szlovákiában is el lehetne temetni, méltó síremléket lehetne emelni neki" - fejtette ki Csáky. Leszögezte: méltatlannak tartja, hogy a gróf jelenleg egy tömegsírban nyugszik.
Ugyanakkor hozzátette: természetesen tudja, hogy a hamvak hazahozataláról az Esterházy családnak kell döntenie. A gróf lányával, Malfatti-Esterházy Alicével már többször is beszélt erről a lehetőségről.
"Malfatti-Esterházy Alice álláspontja az, hogy mindaddig nem hajlandó szülőföldjére hozatni édesapja hamvait, amíg Pozsony hivatalosan háborús bűnösként tartja nyilván édesapját" - mutatott rá Csáky.
Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül szavazott az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálása ellen. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Esterházy 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban.
A Cseh- év Morvaországi Magyarok Szövetsége magyarországi segítséggel a kilencvenes évek végén síremléket emelt Esterházy Jánosnak a mírovi rabtemetőben, ahol azóta minden évben emlékünnepséget szerveznek.
Az egykori politikus hamvai jelenleg a prágai Motol köztemetőben egy korábban névtelen tömegsírban nyugszanak, amelyet az 1989-es rendszerváltás után a kommunizmus áldozatainak emlékhelyévé alakítottak át. A néhány éve emelt emlékműre két tábla került: Esterházy Jánosé és Josef Bryksé. Esterházy a börtönben elhunyt politikai foglyok, Bryks a munkatáborokban elhunytak nevében kapott emléktáblát.
"Két dologgal vagyunk adósai Esterházy Jánosnak. Az első, hogy elérjük ügyének újratárgyalását és személyének politikai rehabilitációját. A második pedig az, hogy hazai földben temessük el hamvait. Esterházy többször is kifejezte óhaját, hogy hazai földben szeretne nyugodni" - mondta szombaton Csáky Pál.
Esterházy a dél-szlovákiai Nyitraújlakon (Velké Zálužie) született. Csáky bejegyzésében úgy véli, hogy Esterházyt Kassán vagy valamelyik dél-szlovákiai településen, például Révkomáromban lehetne újratemetni.
"Kassán azért, mert ott volt egykoron megválasztva parlamenti képviselőnek" - indokolta véleményét az MTI-nek az EP-képviselő. "Másrészt akár Révkomáromban vagy másutt Dél-Szlovákiában is el lehetne temetni, méltó síremléket lehetne emelni neki" - fejtette ki Csáky. Leszögezte: méltatlannak tartja, hogy a gróf jelenleg egy tömegsírban nyugszik.
Ugyanakkor hozzátette: természetesen tudja, hogy a hamvak hazahozataláról az Esterházy családnak kell döntenie. A gróf lányával, Malfatti-Esterházy Alicével már többször is beszélt erről a lehetőségről.
"Malfatti-Esterházy Alice álláspontja az, hogy mindaddig nem hajlandó szülőföldjére hozatni édesapja hamvait, amíg Pozsony hivatalosan háborús bűnösként tartja nyilván édesapját" - mutatott rá Csáky.
Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül szavazott az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálása ellen. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Esterházy 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban.
A Cseh- év Morvaországi Magyarok Szövetsége magyarországi segítséggel a kilencvenes évek végén síremléket emelt Esterházy Jánosnak a mírovi rabtemetőben, ahol azóta minden évben emlékünnepséget szerveznek.
Forrás
MTI
