Esterházy-emlékünnepség volt a morvaországi Mírovban

hirek.sk 2015. június 14., 09:20
PRÁGA. A felvidéki magyarság mártír politikusára, Esterházy Jánosra emlékeztek szombaton a morvaországi Mírovban, halálának színhelyén csehországi, szlovákiai és a magyarországi magyarok.

 

Az idén 18. alkalommal megtartott emlékünnepséget a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ), valamint a helyi önkormányzati szervek rendezték közösen.

A mírovi egykori rabtemetőben megtartott megemlékezésen elhangzott magyar, cseh és lengyel nyelvű beszédekben Esterházy Jánost és életművét méltatták. Jan Janku, Esterházy egykori rabtársa, személyes emlékeit idézte fel a nehéz időkből.

A mírovi emlékünnepséget megelőzően Olmützben (Olomouc) a Szent Vencel-katedrálisban szentmisét mutattak be Esterházy János tiszteletére. Ezt Zsidó János esperes-plébános celebrálta, akinek egy lengyel pap segédkezett.

Zsidó János prédikációjában felidézte Esterházy János életének legfontosabb állomásait. "Életének vezérelve volt segíteni másoknak, a kisebbségbe került szlovákiai magyaroknak" - szögezte le az esperes.

 

 

A megemlékezésen a csehországi és a szlovákiai magyar szervezetek, a prágai magyar nagykövetség, valamint a magyarországi magyarok képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el a volt rabtemetőben lévő jelképes síremléknél. Ugyancsak virágokat helyeztek el a síremléknél az Esterházy-család tagjai, az ostravai lengyel konzul, valamint Mírov polgármestere is.

A megemlékezésre ezúttal több tucatnyi Nyitra-vidéki magyar is Mírovba érkezett. Esterházy Nyitraújlakon (Veľké Zálužie) született.

Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban, az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában - a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként - nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvénytervezetet.
A második világháború után letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglani büntetést kapott. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették.

A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Mivel 2007 őszéig nem volt köztudott, hol temették el, illetve hová kerültek hamvai, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki a helyi rabtemetőben.

Cseh történészek - az Esterházy család kérésének eleget téve - kiderítették, hogy Esterházy János urnája a prágai Motol köztemető közös sírjában található. Neve 2011 őszén felkerült a motoli emlékműre.

Esterházy Jánost eddig sem Szlovákia, sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így papíron továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.

Forrás: MTI
0 HOZZÁSZÓLÁS