Erdő Péter: elmélyítettük hitünket
BUDAPEST. A most zárult hit évében megelevenedtek a plébániai közösségek, sok helyen feltámadt a felelősség missziót vállalni, megszólítani a körülöttünk élőket, és ez a párbeszéd nagyon fontos eleme a mögöttünk álló esztendőnek - értékelte az elmúlt egy évet Erdő Péter bíboros.
Tavaly ősszel a II. vatikáni zsinat 50. évfordulója alkalmából a hit évének szentelt évet nyitott meg, ebben az időszakban szerte a világon elmélyítettük katolikus hitünket, sokat gondolkodtuk és szerveztük, hogyan lehet a hit tartalmát átadni – mondta el Erdő Péter bíboros a 180 percben. Mindez az apostoli szentszék részéről úgy valósult meg, hogy Ferenc pápa tavaly júliusban kiadta a még Benedek pápa által elkezdett Lumen fidei (Hit világossága) kezdetű enciklikát, amely ősz elejére már magyarul is olvasható volt, Magyarországon pedig a katolikus egyház egyebek mellett megjelentette a Youcat című ifjúsági világkatekizmust magyar nyelven, és a kiadványt Pécsen, a brazíliai nyári katolikus világifjúsági találkozóval egy időben szervezett, HungaRio nevű rendezvényen már több ezer magyar fiatal vehette a kezébe.
A Hit évéhez tartozik a hitoktatás változása is, amelynek egyrészt az iskolákban, másrészt a hitoktatók munkájának újraosztásában érezni a hatását, sok iskolában katolikus pedagógusok is vállalnák a munkát, nekik az egyház egy 60 órás képzést hirdetett – sorolta tovább az Esztergom-budapesti érsek. Emlékeztetett arra is, hogy a Hit évének központi parancsa a szeretet parancsa volt, így megelevenedtek a plébániai közösségek, sok helyen feltámadt a felelősség missziót vállalni, megszólítani a körülöttünk élő, kevésbé, vagy egyáltalán nem hívő társadalmat, és ez a párbeszéd nagyon fontos eleme a mögöttünk álló esztendőnek. Erdő Péter egyébként az országot járva maga is úgy tapasztalta, szinte mindenütt vannak élő egyházi és családközösségek, önkéntesekből álló karitászcsoportok. A segítők száma plébániai szinten mostanra elérheti az 5-10 ezer főt, és ők már körülbelül 60-70 ezer rászorulót érhetnek el – tette hozzá az egyházi vezető.
A katolikus és az ortodox egyházfők lehetséges találkozójáról felröppent hírekről a bíboros azt mondta, az biztos, hogy mindkét fél részéről van egy különleges nyitottság, érdeklődés a másik felé, és bár Moszkvában rögtön cáfolták a találkozó létrejöttét, nem tartja kizártnak a közeledést, amely mindenképp fontos lenne, mert jelképezné, hogy az ortodoxia legnagyobb, orosz ága is párbeszédet folytat a katolicizmussal. Erdő Péter emlékezetett arra is, hogy háromszor került már sor európai katolikus-ortodox fórumra, és ezek igen tartalomgazdag záródokumentumokkal fejeződtek be. Arra a felvetésre, hogy a találkozó helyszíne sajtóhírek szerint akár Pannonhalma is lehetne, a bíboros úgy reagált, nem a helyszín az igazán fontos, hanem az, mikor látják úgy az egyházi vezetők, hogy elérkezett a találkozás ideje. Õ mindenesetre nem tud arról, hogy most szóba került volna a magyar település neve, szerinte inkább a korábbi értesülések felmelegítéséről lehet szó.
A Hit évéhez tartozik a hitoktatás változása is, amelynek egyrészt az iskolákban, másrészt a hitoktatók munkájának újraosztásában érezni a hatását, sok iskolában katolikus pedagógusok is vállalnák a munkát, nekik az egyház egy 60 órás képzést hirdetett – sorolta tovább az Esztergom-budapesti érsek. Emlékeztetett arra is, hogy a Hit évének központi parancsa a szeretet parancsa volt, így megelevenedtek a plébániai közösségek, sok helyen feltámadt a felelősség missziót vállalni, megszólítani a körülöttünk élő, kevésbé, vagy egyáltalán nem hívő társadalmat, és ez a párbeszéd nagyon fontos eleme a mögöttünk álló esztendőnek. Erdő Péter egyébként az országot járva maga is úgy tapasztalta, szinte mindenütt vannak élő egyházi és családközösségek, önkéntesekből álló karitászcsoportok. A segítők száma plébániai szinten mostanra elérheti az 5-10 ezer főt, és ők már körülbelül 60-70 ezer rászorulót érhetnek el – tette hozzá az egyházi vezető.
A katolikus és az ortodox egyházfők lehetséges találkozójáról felröppent hírekről a bíboros azt mondta, az biztos, hogy mindkét fél részéről van egy különleges nyitottság, érdeklődés a másik felé, és bár Moszkvában rögtön cáfolták a találkozó létrejöttét, nem tartja kizártnak a közeledést, amely mindenképp fontos lenne, mert jelképezné, hogy az ortodoxia legnagyobb, orosz ága is párbeszédet folytat a katolicizmussal. Erdő Péter emlékezetett arra is, hogy háromszor került már sor európai katolikus-ortodox fórumra, és ezek igen tartalomgazdag záródokumentumokkal fejeződtek be. Arra a felvetésre, hogy a találkozó helyszíne sajtóhírek szerint akár Pannonhalma is lehetne, a bíboros úgy reagált, nem a helyszín az igazán fontos, hanem az, mikor látják úgy az egyházi vezetők, hogy elérkezett a találkozás ideje. Õ mindenesetre nem tud arról, hogy most szóba került volna a magyar település neve, szerinte inkább a korábbi értesülések felmelegítéséről lehet szó.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
