Embertelen volt az örmények deportálása
JEREVÁN. Embertelennek nevezte az örmények 1915-1917 közötti deportálását a jereváni látogatáson tartózkodó török külügyminiszter.
Törökország a mai napig nem ismeri el, hogy népirtás lett volna az örmények deportálása és tömeges legyilkolása az Oszmán Birodalom idején. Ahmet Davutoglu, török külügyminiszter, aki a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet tanácskozásán vett részt, a két ország megbékélését sürgette a tények elfogulatlan megítélésére alapozva.
A török politikus először járt Örményországban azóta, hogy 2009-ben kudarcba fulladtak a két ország viszonyának rendezéséről szóló tárgyalások. A felek egymást vádolják a közeledési kísérlet kudarcba fulladása miatt, mondván, hogy a másik fél az eredeti szöveg újraírásával és új feltételek megfogalmazásával nehezítette a megegyezés megkötését. Végül sem az örmény, sem a török parlament nem ratifikálta a megállapodást.
Edvard Nalbandján örmény külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az örmény-török kapcsolatokat feltétlenül rendezni kell. A politikus ugyanakkor hozzátette: "Hiábavaló és minden igazolást nélkülöz Törökország kísérlete arra, hogy összekösse ezt a kérdést más témákkal, vagy más feltételeket rögzítsen".
1915. április 24-én az Oszmán Birodalomban az örmény közösség több száz szellemi és politikai vezetőjét őrizetbe vették, sokakat kivégeztek, másokat száműztek. 1923-ig több mint egymillió örményt gyilkoltak meg.
Noha a 2002 óta hatalmon lévő, iszlám gyökerű konzervatív török kormány békülékenyebben áll hozzá a tragédia megítéléséhez, mint a korábbiak, a jelenlegi is kategorikusan elutasítja, hogy népirtásnak ismerje el azt. Ankara álláspontja szerint 300-500 ezer örmény vesztette életét, s ők is az első világháború következményeként. "Semmi esetre sem helyeseljük, hogy örményeket deportálták" - mondta Davutoglu, és arra kérte Jerevánt, hogy legyen rugalmas a két ország megbékélése érdekében.
A török politikus először járt Örményországban azóta, hogy 2009-ben kudarcba fulladtak a két ország viszonyának rendezéséről szóló tárgyalások. A felek egymást vádolják a közeledési kísérlet kudarcba fulladása miatt, mondván, hogy a másik fél az eredeti szöveg újraírásával és új feltételek megfogalmazásával nehezítette a megegyezés megkötését. Végül sem az örmény, sem a török parlament nem ratifikálta a megállapodást.
Edvard Nalbandján örmény külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az örmény-török kapcsolatokat feltétlenül rendezni kell. A politikus ugyanakkor hozzátette: "Hiábavaló és minden igazolást nélkülöz Törökország kísérlete arra, hogy összekösse ezt a kérdést más témákkal, vagy más feltételeket rögzítsen".
1915. április 24-én az Oszmán Birodalomban az örmény közösség több száz szellemi és politikai vezetőjét őrizetbe vették, sokakat kivégeztek, másokat száműztek. 1923-ig több mint egymillió örményt gyilkoltak meg.
Noha a 2002 óta hatalmon lévő, iszlám gyökerű konzervatív török kormány békülékenyebben áll hozzá a tragédia megítéléséhez, mint a korábbiak, a jelenlegi is kategorikusan elutasítja, hogy népirtásnak ismerje el azt. Ankara álláspontja szerint 300-500 ezer örmény vesztette életét, s ők is az első világháború következményeként. "Semmi esetre sem helyeseljük, hogy örményeket deportálták" - mondta Davutoglu, és arra kérte Jerevánt, hogy legyen rugalmas a két ország megbékélése érdekében.
Forrás
MTI
