Elszakadhat Skócia?
Alex Salmond skót kormányfő a múlt hónapban jelentette be hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben referendumot tart függetlenné válásáról. Cameron azonban - gyakorlatilag a skót elszakadás elleni hivatalos brit kampány nyitányaként elmondott - csütörtöki edinburghi beszédében közölte, hogy minden lehetséges eszközzel küzdeni fog az Egyesült Királyság együtt tartásáért. "Közös otthonunk van veszélyben, és mindenkinek, akinek e közös otthon fontos, hallatnia kell hangját" - mondta a brit miniszterelnök.
Cameron kijelentette: a független Skóciának külön tárgyalásokat kellene kezdeményeznie olyan jogok megszerzéséért, amelyek ma az Egyesült Királyság részeként járnak neki. A brit miniszterelnök ezeket nem részletezte közvetlenül, de hangsúlyosan megemlítette beszédében, hogy Skóciának "ma" olyan fizetőeszköze van, amelynek kamatát a skót gazdaság igényeinek is megfelelő módon alakítják ki, és Skócia jelenleg Európa egyik legalacsonyabb kamatára vehet fel hiteleket.
Ez egyenes utalás volt arra, hogy a Bank of England - a brit jegybank - csaknem három éve történelmi mélyponton, 0,5 százalékon tartja irányadó alapkamatát, amely Skóciára is vonatkozik. Cameron nem mondta ki nyíltan, hogy függetlenné válása esetén Skócia elvesztené jogát a font használatára. A Mail on Sunday című konzervatív brit tömeglap azonban nemrégiben idézett egy általa megszerzett - hivatalos részről nem cáfolt - bizalmas külügyminisztériumi anyagból, amely szerint Skóciának - ha Brüsszel "új" EU-tagállamként fogja kezelni - az euróövezeti csatlakozásra is kötelezettséget kellene vállalnia, vagyis hosszú távon nem tarthatná meg a fontot fizetőeszközeként.
Nagy-Britannia nem tagja az euróövezetnek, és a valutauniós belépés kötelme alól külön kimaradási jogot vívott ki magának. Az azonban független jogi szakértők gyakran hangoztatott véleménye szerint is kérdéses, hogy elszakadása esetén Skóciát automatikusan megilletné-e e kimaradási opció.
Csütörtöki edinburghi beszédében David Cameron azzal is érvelt, hogy Skócia a brit unió tagjaként nagyobb biztonságban van, mint különálló országként lenne, mivel a brit védelmi költségvetés a negyedik legnagyobb a világon, és a brit hadsereg tevékenysége, valamint "az ellenségeink által rettegett, barátaink által csodált" brit terrorelhárító és biztonsági kapacitások hálózata az egész világra kiterjed.
A brit kormányfő szerint mindemellett Skócia "a maga ötmillió lakosával" része a 60 milliós Nagy-Britanniának, amely a hetedik leggazdagabb ország a világon, és egyike a világ legnagyobb kereskedelmi hatalmainak. London és Edinburgh között jó ideje feszültség forrása a függetlenségi népszavazás terve. A brit kormány azt is vitatja, hogy a skót parlamentnek hatáskörében áll-e a referendum kiírása - bár csütörtöki beszédében Cameron kijelentette, hogy a skót nép joga a döntés saját sorsáról -, és a hivatalos londoni álláspont szerint Skócia gazdaságilag is meglehetősen rosszul járna a kiválással.
A skót királyság 1707. május 1-jéig független állam volt, ekkor azonban az Acts of Union (az egyesülési törvények) politikai unióba vonta az angol királysággal, és ezzel létrejött Nagy-Britannia. Skócia továbbra is külön állam, és saját törvénykezéssel rendelkezik. A skót törvények, a skót oktatási rendszer és a Church of Scotland (Skót Egyház) volt az a három sarokkő, amelyek biztosították a skót kultúra és a skót nemzeti öntudat fennmaradását.
Egyedi jelenség, hogy Skócia zászlaja azonos az egyik kis városa, St. Andrews zászlajával. Az azonosság annyira teljes, hogy e kis városban egyetlen közös zászlót tesznek ki a két eltérő célra.
