Előadás a lévai református közgyűlésekről és zsinatokról

Az érdekes előadást a Reviczky Társulás Léva és vidéke helytörténeti szakosztálya szervezi. A lévai reformátusok története több mint négy évszázados múltra tekint vissza. Az egyházközség múltja bővelkedik kiemelkedő eseményekben.

Olyan neves személyek szolgáltak a gyülekezetben, mint a 16. századi gyülekezetalapító és a barsi egyházmegyei kánonokat első helyen aláíró Gyöngyösi Gondán András,  a 17. századi történetíró Perlaki Könczöl Márton, a gályarab Czeglédi Péter és Rimaszombati Kis János. Később,  a 20 században itt szolgált Birtha József, a Nemzetgyűlés képviselője és kormánybiztos,  Antal Gyula, a losonci teológia tanára és Léva város polgármestere, Czeglédy Pál, aki az egyházjog és történetírás területén jeleskedett, valamint Szabó Antal püspökhelyettes.

Olyan neves személyek is ellátogattak a közösségbe, mint Pap Gábor dunántúli püspök, aki az 1848-49-es szabadságharcban harcolt és századosi rangig vitte, valamint Antal Gábor dunántúli püspök, továbbá gróf Tisza Kálmán és fia, gróf Tisza István  - Magyarország miniszterelnökei, a református egyház világi vezetői.

A trianoni országvesztésig két dunántúli közgyűlésnek (1889 és 1912) adott otthont Léva városa. Trianon után (1923-ban) és a diktatúra éveiben (1952-ben) a szlovenszkói, ill. a csehszlovákiai csonka református egyház életének és törvényi kereteinek adott alkotmányos alapot a két lévai zsinat.