2015. július 8., 11:25

Elindult a srebrenicai békemenet

BELGRÁD, NEZUK. Több ezren - egyes várakozások szerint tízezren - vesznek részt a szerdán kezdődő srebrenicai békemenetben, amelynek három napja alatt a résztvevők azt a 110 kilométeres útvonalat teszik meg gyalog, amelyen a srebrenicai muzulmánok 1995-ben menekültek a tömegmészárlás elől.

A békemenet szerda reggel indult el a boszniai Tuzla melletti Nezuk faluból, és péntek este érkezik meg a Srebrenicától északra fekvő Potocari faluban kialakított emlékhelyre, ahol szombaton rendeznek megemlékezést a srebrenicai mészárlás 20. évfordulója alkalmából. A menet résztvevői az ellenkező irányban járják végig azt az utat, amelyet a szerb csapatok elől Srebrenicából Tuzlába menekülő lakosság járt be egykor - számolt be az egyik leglátogatottabb boszniai hírportál, a klix.ba.

    A békemenet legfiatalabb tagja öt, a legidősebb pedig 75 éves - jelentette az avaz.ba nevű hírportál. Helyszíni tudósítójuk becslése szerint jelenleg több mint 7 ezren gyalogolnak Srebrenica felé.

    A menettel egy időben kerékpáros és futómaratont is rendeztek, amelyen több mint 250 biciklis és 30 futó vesz részt.

    A srebrenicai mészárlás 20. évfordulója alkalmából szervezendő megemlékezésen várhatóan mintegy 50 ezren vesznek részt, Camil Durakovic, a szervezőbizottság elnöke pedig azt is közölte, hogy a korábban bejelentett 30 külföldi delegáció helyett 85 küldöttség érkezik Srebrenicába szombaton.

    A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a történteket a II. világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.
 

Az ENSZ BT elhalasztotta a szavazást a srebrenciai mészárlásról megemlékező határozatról
 

Elhalasztotta az eredetileg keddre tervezett szavazást az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) a srebrenicai tömegmészárlást népirtásnak nevező brit határozatjavaslatról, miután Oroszország arról tájékoztatta a BT tagjait, hogy voksolás esetén megvétózza a dokumentumot.

    Bosznia-Hercegovina ENSZ-nagykövete, Mirsada Colakovic az AP amerikai hírügynökségnek azt mondta, Moszkva kedden reggel tájékoztatta a BT többi tagját vétózási szándékáról.

    Az AP diplomáciai forrásai szerint Samantha Power amerikai nagykövet - aki annak idején újságíróként maga is szemtanúja volt a boszniai háborúnak - , valamint Vitalij Csurkin orosz képviselő részvételével egyeztetések folynak a határozattervezet szövegével kapcsolatos nézeteltérések elsimítására.

    A 20 éve történt srebrenciai mészárlásról megemlékező határozatjavaslat kapcsán egy hete alakult ki vita a BT tagjai között. A brit tervezet értesülések szerint a legsúlyosabb jelzőkkel ítéli el a Srebrenicában történteket, és emlékeztet arra, hogy a délszláv háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, az ENSZ Nemzetközi Bírósága pedig 2007-ben már kimondta: az 1995. júliusi vérengzés genocídium volt.

    Oroszország ezzel szemben egy jóval visszafogottabb hangnemű rivális határozattervezetet köröztetett a BT-tagok között, amely nem használja a népirtás szót, csupán "a volt Jugoszlávia területén történt konfliktusokban különböző etnikai vagy vallási hátterű személyek ellen elkövetett, a nemzetközi közösség számára aggodalomra okot adó bűncselekményekről" beszél.

    Az Oroszországhoz a közös vallás miatt közel álló Szerbia nem ismeri el, hogy népirtás történt volna Srebrenicában, a hivatalos belgrádi álláspont szerint a háborús bűncselekményeket "a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el". Belgrád élesen kikelt a brit határozattervezet ellen, és a szerb vezetés diplomáciai úton próbálta megakadályozni annak elfogadását.

    Srebrenica az 1992-1995-ös boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit, köztük kiskorúakat hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak.

Megosztás