Elhagyhatja a román hadsereg az aradi várat
ARAD. Elhagyhatja a román hadsereg az aradi várat, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra civil használatba adhatnák az erődöt. A védelmi miniszternek feltételei vannak.
Kivonulhat az aradi várból a román katonaság. Mircea Dusa védelmi miniszter nem ellenzi a hadsereg kiköltöztetését a történelmi jelentőségű erődből, ahova a helyőrség 1919-ben fészkelte be magát.
Már az 1989-es rendszerváltás után kinyilvánították óhajukat az aradiak, hogy a hadsereg nyissa meg a várkaput. Többen idegenforgalmi vonzerőt, bevételi forrást látnak benne, mások pedig nosztalgiából szeretnék, ha látogatható lenne a ritkaságnak számító műemlékvár.
Az épület Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt újkori stílusú vára. Ujj János aradi helytörténész elmondta, a román hadsereg aradi egységei 1919-től 1944-ig állomásozott a várban, majd a szovjetek foglalták el. A vörös hadsereg egységei 1958 nyarán hagyták el az épületet, amikor a szovjet katonaság kivonult Romániából – ekkor költöztek vissza a román fegyveres erő tagjai.
A Mária Terézia idején épült vár látogathatóságát korlátozó katonai szigor csak az elmúlt három-négy évben enyhült annyira, hogy évente megrendezzék a várban a nyitott kapuk napját. Ekkor is csak pár órára engedik be az érdeklődőket, külföldieket pedig még akkor sem.
Mircea Dusa a román-magyar közös békefenntartó zászlóalj Afganisztánból hazatért román katonáinak ünnepélyes fogadásán jelentette ki Aradon, hogy a szaktárca nem ellenzi a helyőrség kiköltöztetését a várból. A létesítmény átadásáról 2010-ben írt alá egyezményt az akkori védelmi miniszter és Arad polgármestere. A kormányhatározat szabta határidő idén jár le, de nem történt előrelépés a vár átvétele ügyében. A város eközben erre építené a 2021-es Európa kulturális fővárosa pályázatát.
Bognár Levente aradi alpolgármester a Kossuth Rádió Határok nélkül című adásban elmondta, a civil használatba adásról szóló kormányhatározatban szereplő feltételeket a város nagyon nehezen tudja teljesíteni. Gheorghe Falca polgármester pedig egy hónapja jelentette be, hogy a védelmi tárca további követeléseket is megfogalmazott, ami hétmillió euró pluszköltséget jelentene. Az aradi elöljáró is elismerte azonban, hogy a védelmi minisztérium képviselői hajlandóságot mutattak arra, hogy kezdeményezzék egy újabb, a várat az önkormányzatnak jutató kormányhatározat elfogadását.
A román tárcavezető csütörtöki kijelentése biztató, és az aradi önkormányzatban tudni vélik, hogy 2016-ban a civilek már elfoglalhatják a várat. Arad európai uniós pénzekre pályázna, hogy felújítsák a műemléképületet, ami a térség egyik fő idegenforgalmi vonzereje lehetne.
Már az 1989-es rendszerváltás után kinyilvánították óhajukat az aradiak, hogy a hadsereg nyissa meg a várkaput. Többen idegenforgalmi vonzerőt, bevételi forrást látnak benne, mások pedig nosztalgiából szeretnék, ha látogatható lenne a ritkaságnak számító műemlékvár.
Az épület Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt újkori stílusú vára. Ujj János aradi helytörténész elmondta, a román hadsereg aradi egységei 1919-től 1944-ig állomásozott a várban, majd a szovjetek foglalták el. A vörös hadsereg egységei 1958 nyarán hagyták el az épületet, amikor a szovjet katonaság kivonult Romániából – ekkor költöztek vissza a román fegyveres erő tagjai.
A Mária Terézia idején épült vár látogathatóságát korlátozó katonai szigor csak az elmúlt három-négy évben enyhült annyira, hogy évente megrendezzék a várban a nyitott kapuk napját. Ekkor is csak pár órára engedik be az érdeklődőket, külföldieket pedig még akkor sem.
Mircea Dusa a román-magyar közös békefenntartó zászlóalj Afganisztánból hazatért román katonáinak ünnepélyes fogadásán jelentette ki Aradon, hogy a szaktárca nem ellenzi a helyőrség kiköltöztetését a várból. A létesítmény átadásáról 2010-ben írt alá egyezményt az akkori védelmi miniszter és Arad polgármestere. A kormányhatározat szabta határidő idén jár le, de nem történt előrelépés a vár átvétele ügyében. A város eközben erre építené a 2021-es Európa kulturális fővárosa pályázatát.
Bognár Levente aradi alpolgármester a Kossuth Rádió Határok nélkül című adásban elmondta, a civil használatba adásról szóló kormányhatározatban szereplő feltételeket a város nagyon nehezen tudja teljesíteni. Gheorghe Falca polgármester pedig egy hónapja jelentette be, hogy a védelmi tárca további követeléseket is megfogalmazott, ami hétmillió euró pluszköltséget jelentene. Az aradi elöljáró is elismerte azonban, hogy a védelmi minisztérium képviselői hajlandóságot mutattak arra, hogy kezdeményezzék egy újabb, a várat az önkormányzatnak jutató kormányhatározat elfogadását.
A román tárcavezető csütörtöki kijelentése biztató, és az aradi önkormányzatban tudni vélik, hogy 2016-ban a civilek már elfoglalhatják a várat. Arad európai uniós pénzekre pályázna, hogy felújítsák a műemléképületet, ami a térség egyik fő idegenforgalmi vonzereje lehetne.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
