Elhagyatottan vár sorsára az amphipoliszi sírkomplexum
Semmi sem utal ma arra, hogy a Széresz városától mintegy 60 kilométerre elterülő Amphipolisz 2014 augusztusában milyen hatalmas médiafigyelmet kapott, miután az érintett hatóságok egyedülálló leletnek titulálták a Kaszta-dombon megtalált sírkomplexumot.
Az AFP helyszíni tudósításában megkérdezett fiatal biztonsági őr elmondta, már senki sem dolgozik a sírnál, a projekt be van fagyasztva, mint annyi minden más a gazdasági krízis megtépázta országban. A megszorítások kivétel nélkül a kulturális projektekre is kiterjedtek.
A felfedezéskor sokan felvetették, hogy esetleg Nagy Sándor (Kr. e. 356–323), vagy legalábbis hozzá közel álló személy nyughelyét találták meg, aki lehetett akár anyja, Olümpiasz vagy a felesége, Roxána. A masszív épület gondos átfésülése azonban máig nem nyújtott egyértelmű bizonyítékot tulajdonosa kilétéről. Annak ellenére, hogy meglelték egy idősebb asszony maradványait - ami ismét csak azt sugallta, Nagy Sándor édesanyjáé lehet a sír -, két férfi, egy újszülött és különféle állatok, többek között egy ló csontjai másról regélnek. Az eddig megtalált 550 csonttöredékből 157-et tudtak testhez rendelni, többek között egy ötödik egyénhez, akinek a nemét nem sikerült kideríteni.
A kulturális minisztérium szerint komoly pénzösszegre és több időre lenne szükség, hogy a síremléket a látogatóknak elérhetővé tegyék. Az ásatás befejeztével mintegy 200 ezer eurót jegyeztek elő, de a gazdasági helyzet közbeszólt.
A Greek Reporter információi szerint egy évvel az ásatások megkezdése után a Kaszta-dombi lelet gyakorlatilag a régészek csatározásának epicentrumává vált, ami a helybeliek szerint kockázatos, lejárató helyzetbe hozza a sírkomplexumot, holott turisztikai látványosság lehetne.
Az első évfordulón jelent meg egy jelentés a görög kulturális minisztérium nevében Katerina Periszterivel, az ásatás vezetőjével szembehelyezkedő szakembercsoporttól. A riport cáfolja Periszteri azon állításait, miszerint a sír a macedón korból származik és fontos személyiségé volt, helyette úgy tartja, a Kr. e. 1-2. századra, jó 300 évvel a Nagy Sándor halála utáni időszakra tekint vissza. Periszteri viszont megvédte saját eredményeit, ő úgy véli, a sírkomplexum a Kr. e. 4. század utolsó negyedében épült, és a római időszakig használatban volt, majd a macedónok a Kr. e. 2. században, megóvása céljával, lezárták.
A kulturális minisztérium maga korábban azzal lépett a „csatamezőre”, hogy hivatalos közleményben állította pellengérre Periszterit és csapatát, hangsúlyozva, a Kaszta-dombi komplexum a tévéközvetítések kedvéért elsietett, kapkodó ásatásnak esett áldozatul. Periszteri mindezt kikérte magának, kifejtette, az ásatás kiértékelését és az érveinek alátámasztását biztosító adatokat ősszel ismerteti.
Mindeközben az Amphipoliszban élőknek az egész lejárató kampány a helyi tudósítók szerint olybá hat, mintha hátba támadták volna őket. Egyesek úgy hiszik, politikai okok húzódnak meg a háttérben. Mások vélekedése szerint, amíg a munkálatokat nem terelik mielőbb helyes irányba, nem teszik a sírt elérhetővé a turistáknak és nem fejezik be a régészeti csetepatét, addig semmi reményük sincs a turizmus és az erre épülő üzlet fellendítésére.
A lap idézte Alekszandrosz Kohliaridiszt, a régészeti múzeum és a Kaszta-dombi ásatási munkálatok biztonsági őrét, aki az ókori lelet respektálását követelte és gondos feltárást kért. Szavai szerint Amphipoliszt máig sokan látogatják, annak ellenére, hogy már nem fürdik a népszerűség fényében, mint tavaly: a látogatók száma 100 százalékkal növekedett a tavalyi évhez képest. „Naponta több mint 500 ember érkezik, és mindenki azon csodálkozik, hogy a sírkomplexum miért nincsen még megnyitva” – idézte a lap az egyik helyi kiskereskedőt.
Kosztasz Melitosz, Amphipolisz polgármestere szerint is nagyon felduzzadt a látogatók száma, a régió egész Görögországban és a világban is ismert lett. Mindennek jótékony hozományai azonban a gyakorlatban egyelőre nem érződnek.
Katerina Periszteri abban reménykedik, hogy a kulturális minisztérium felügyelte konzervációs és karbantartási tanulmányokat mielőbb befejezik, és folytathatják az ásatást. A régész úgy véli, a legfontosabb, hogy a komplexum még a tél beállta előtt megfelelő védelmet kapjon. Kellő információk hiányában viszont egyelőre ő sem tudta megmondani, mikor vehetik ismét birtokba a szakértők a lelőhelyet.
Az 500 méter kerületű és a 30 méter magas Kaszta-dombba vájt sírban szfinxeket és kariatidákat, részletes mozaikképeket és Nagy Sándor képmásával díszített érméket is találtak. A Sztrümon folyó partján épült Amphipolisz az ókori Macedónia egyik fontos városa volt Nagy Sándor uralkodása alatt, aki a modern Görögországtól egészen Indiáig nyúló birodalmat épített ki. Babilonban halt meg, és az általa alapított Alexandriában temették el. Sírjának pontos helyszíne a régészet egyik legnagyobb rejtélye.
Az amphipoliszi sír az ókorban sem kerülte el a figyelmet, a szakértők szerint többször kirabolták, amikor a Kr. e. 2. században Róma meghódította az ókori macedón királyságot. Nem lelték benne temetkezési ajándékok nyomát, holott a minisztérium megerősítette, az ott talált egyetlen sírhelyet is gondosan átvizsgálták.
A történészek kezdettől fogva nem adtak hitelt az elképzelésnek, hogy a Perzsa Birodalmat és az ismert világ nagy részét 32 éves korában bekövetkezett halála előtt meghódító Nagy Sándor nyughelyét találhatták meg.
A görög sajtóorgánumok szerint a kulturális minisztérium központi régészeti tanácsa a múlt héten ült össze, hogy kialakítsa álláspontját, hogyan készíthetik fel a Kaszta-dombot és a sírt a téli időjárásra. A hírek szerint megvitatták ama előzetes tanulmányokat is, amelyek egy harmadik kamra és a talaj karbantartását célozzák.


